Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Beöthy 86 ténész, esztéta, műgyűjtő, politikus. - Apja Beöthy Zsigmond (1819-1896) író, jogtudós, felesége Rákosi Szidi (1852-1935) színésznő, fia Beöthy László (1873-1931) író, színházig.- A pesti tudományegy.-en jogot tanult (1867-1870), a bécsi és a müncheni egy. hallgatója (1870-1871), Pesten m.-német szakos tanári (1875), majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1876). Bp.-i középisk.-kban tanított (1875-1882), közben a bp.-i tudományegy.-en a m. irodalomtörténet magántanára, ny. rk. (1883-1886), ny. r. tanára (1886-1922); a BTK dékánja (1890-1895), az egy. rektora (1915-1917). - Korai munkássága az irodalomtörténet Gyulai Pállal induló irányzatához kapcsolódott. Pályája első felében a régi m. szépprózával és irodalomtörténettel foglalkozott. Műveiben a pozitív adatközlést az emelkedett előadásmóddal párosította. Élete második felében irodalomfelfogását nem- zetieskedő retorika hatotta át, építve kora nemzetkarakterrel kapcsolatos, ideologikus nézeteire. A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (Bp., 1886-1887) c., ma is használható értekezése a műfaj emlékeit Bessenyei munkásságáig tekinti át. A Magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése (1878) c. művében műfajok szerinti felépítésben tárgyalta a műveket és szerzőik életpályáját. Szerkesztette a Művészetek története c. összefoglaló munkát, amely sokáig az egyetlen m. nyelvű áttekintés volt az egyetemes művészetről. A Kisfaludy Társaság 1908. febr. 9-ei közgyűlésén tartott híres-hírhedt beszédében védelmébe vette a nemzeti szempontú irodalmat, és hitet tett a történeti folytonosság megőrzésének igénye mellett. Programját lényegében az induló Nyugat c. folyóirat eszméi és formai újításai ellenében fogalmazta meg. Szemléletének alapgondolata - az irodalom nemzeti jellegének igénye — azzal a következménnyel járt, hogy maga az irodalom ezzel csupán a nemzeti dokumentumok tárává, a politikatörténet segéd- tudományává, a nemzeti élet históriájának illusztráló albumává degradálódott. Műveiben olyan nagy hatású nemzeti toposzokat rajzolt meg, amelyek túlélték szerzőjüket (pl. az általa megfogalmazott m. karakter, „a volgai lovas"). Néhány képzőművészeti kritikáját hasonló szellemiség hatja át. A nem- zetkarakterológiára épített művészetfilozófiája még az I. vh. utáni években is hatást gyakorolt a művészettörténeti kutatásokra. Gerevich Tibornak a Szekfű Gyula által szerkesztett Mi a magyar? (1938) c. kötetben közölt tanulmánya ~ nézeteinek jelentős elfogadottságáról tanúskodik. - Széles körű műveltségének egyik jele ókortud.-i érdeklődése. Egy.-i hallgatóival együtt rendszeresen tett külföldi tanulmányutakat is. 1896. évi egyiptomi tanulmányi kirándulása alkalmával kezdte el ókori műtárgyak gyűjtését. A Wlassics Gyula miniszter által kezdeményezett és támogatott, éveken keresztül rendszeresített utazások eredménye több száz egyiptomi, ókori művészeti emlék megszerzése volt. Ezeket a tárgyakat mint egy.-i segédgyűjt.-t a bp.-i tudományegy. BTK épületében őrizték, s kat.-át Mahler Ede, a nemzetközi tekintélyű egyiptológus tette közzé. A18 év szorgalmával megalapozott gyűjt.-t a két vh. között ~ örökösei felajánlották megvételre a Szépművészeti Múz.-nak, de anyagi nehézségek miatt a vételre nem került sor. így az értékes gyűjt.-t az Uppsalai Egy. vásárolta meg, ma is ott őrzik. - Országgyűlési képviselő, a főrendiház tagja (1903-1918). Az MTA 1. (1877), r. (1884), ig. tagja (1892), másodelnöke (1910-1913). A Kisfaludy Társaság tagja (1876-tól), titkára (1879-től), elnöke (1900-1921). A Petőfi Társaság t. tagja (1908-tól), a Bp.-i Philolo- giai Társaság alelnöke (1881-1922), a Középisk.-i Tanárképző Int. ig.-ja (1890-től), az Orsz. Tanárvizsgáló Biz. elnöke (1890— 1920), a M. Irodalomtörténeti Társaság elnöke, majd t. elnöke (1913-1922), az MTA Könyvkiadó Vállalat vezetője (1880-1889). - Pro Artibus et Litteris díszjelvény (1899), Kisfaludy Társaság Greguss-díja (1919). F. m.: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. 1-2. (Bp., 1877-1879); A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. 1-2. (Bp., 1886-1887); Az irodalomtörténet elmélete (Bp., 1905-1907); A művészetek története. 1-3. Szerk. (Bp., 1906-1912); Római emlékek. Tanulmányok, beszédek, cikkek. 1-2. (Bp., 1922). írod.: Emlékkönyv B. Zs. születésének 60. évfordulójára (Bp., 1908); Mahler Ede: B. Z. egyiptológiai gyűjteménye a Budapesti Kir. magyar Egyetemen. Magyarázó jegyzék (Bp., 1913); Kéky Lajos: B. Zs. (Bp., 1924; B. Zs. műveinek teljes bibl.-jával); Wal- dapfel József: B. Zs. (Magyar Nevelés, 1928); A ma-
