Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
87 Béres gyár kritika évszázadai. 2. Romantika, népiesség, pozitívizmus. írta és összeállította Németh G. Béla (Bp., 1981, 272-278.); Szinnyei I.: 894-898.; Gulyás II.: 1182-1193.; MÉL I.: 184.; RÚL HL: 810-811. Eisler János Bereczki Imre (1912. febr. 11. Dévaványa 1997. dec. 31. Dévaványa): etnográfus. - A debreceni tudományegy. földrajz-történelem szakán tanult. Egy.-i hallgatóként bekapcsolódott az akkor induló Déri Múz. munkájába (1931); a Sőregi Jánossal folytatott régészeti, 01. Ecsedi Istvánnal megtett néprajzi terepbejárások meghatározták későbbi életútját. Részt vett a Györffy István irányította Táj- és Népkutató Int. erdélyi gyűjtőútjain, szemináriumain (1939). Soproni középisk.-i tanárként diákjaival közreműködött Széchenyi István irattárának megmentésében (1946). Szülőfalujába való visszatérése (1947) után védte meg Ecsegpuszta társadalomnéprajzáról írott doktori értekezését, s intenzíven kutatta Dévaványa és környéke néprajzi, régészeti, történeti, nyelvi emlékeit; mintegy 150 régészeti lelőhelyről mentett leletet. Magángyűjt.- ét védetté nyilvánították (1952); a közel húszezer tételes gyűjt, a község tulajdonába került (1987). Néprajzi munkásságának dokumentumait a Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattára, a Debreceni Egy. Néprajzi Tanszékének Adattára, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múz. Néprajzi Adattára, vmint a debreceni Déri Múz. Néprajzi Adattára őrzi. - Sebestyén Gyula-díj (1996). F. m.: Adatok Ecseg társadalomrajzához (Ethnogra- phia, LVIII., 1947, 3-4., 258-263.); A dévaványai juhbehajt ás és költője (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962/5., 633-638.); A jobbágyvilág és 1848-Í9 emléke a szeghalmi hagyományban (in: Szeghalom. Szerk. Miklya Jenő, Szabó Ferenc. Szeghalom, 1979, 225-265.); Adatok az Óberettyó-mente pásztorainak szellemi életéhez (in: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa Iván, Ujváry Zoltán, Módy György. Debrecen, 1982, 641-651.); Hagyományos helynevek Dévaványa belterületén (Dévaványa, 1993). írod.: Hajdú József: „Én mindig múzeumot akartam itt csinálni" (Békési Élet, 1989. 1., 68-72.). L. Sinkó Rozália Bereczkiné Márity Erzsébet: — Márity Erzsébet Berente István (1887. aug. 29. Gödöllő 1958. aug. 13. Gödöllő): orvos, helytörténetkutató. - A bp.-i tudományegy.-en orvosi diplomát szerzett (1910). Gödöllőn telepedett le (1913). Ügyvezető kö.-i orvos (1920-tól), tb. járásorvos, a m. kir. koronauradalom orvosa, a premontrei gimn. iskolaorvosa és az egészségtan tanára. Aktívan részt vett Gödöllő közéletében; tagja volt a M. Asszonyok Nemzeti Szövetsége gödöllői fiókja, vmint az 1871-ben alapított Gödöllői Kaszinó tisztikarának. Az agrártud.-i egy. orvosa (1950-től). 1958 tavaszán ment nyugdíjba. - A Gödöllői Hírlapban részletekben jelentette meg Tanulmányok Gödöllő és környékének történetéből c. tanulmányát (1940. ápr.-1941. nov. 23.), amelyben az 1867. évi kiegyezésig követi nyomon a település történetét. Egy- házművészeti és Történeti Múz- ot hozott létre a gödöllői Grassalkovich-kastélyban (1942); Horthy Miklós kormányzó, a kastély akkori használója biztosította a helyiségeket, az MNM vitrinekkel, Pest vm. anyagi támogatással, a koronauradalom és a község tárgyakkal támogatta a múz. létrejöttét. A gyűjt, a II. vh. alatt elpusztult. F. m.: Gödöllő egészségügyi viszonyai (in: Hovhan- nesian Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő, 1933,87-95.). írod.: Egyházművészeti Múzeum Gödöllőn. (Gödöllői Hírlap, 1942. szept. 27., 1.). G. Merva Mária Béres András (1928. máj. 16. Rozsály 1993. nov. 14. Debrecen): etnográfus, koreográfus. - A debreceni Kossuth Lajos Tudományegy.-en m.-latin-néprajz szakos diplomát (1950), egy.-i doktori címet szerzett (1959). A debreceni Déri Múz. munkatársa (1950-től), ig.-ja (1957-1969). A Hajdú-Bihar M.-i Levéltár tud.-os főmunkatársa nyugdíjazásáig (1970-1988). Közel 400 tanulmányt, cikket írt. Publikációi, néprajzi tanulmányai folyamatosan jelentek meg az Ethnographiában, A Déri Múzem Évkönyvében, A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évköny
