Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)

VI. Észrevételek a múzeumi törvénykoncepcióhoz (64-88. sz.)

Védett területeké muzeális tárgyak szempontjából jelentős területek. (22. § átalakított szövege.)

Az 1. sz. mellékletben szereplő fogalmak helyett fentieket tartom helyesebbeknek.

43. Nem tartom megkülönböztetendőnek - különösen az eredet alapján a nemzeti és országos múzeumokat s neveikből egységesen mindkét jelzőt kihagynám. így sem az A), sem a B) megoldással nem értek egyet.

44. Tulajdoni alapon nem tartom tovább bontandónak a közgyűjteményeket és magángyűjteményeket.

A jogi személyiség megadásának nem látom akadályát akkor, ha nincs egy középszerv, mint pl. a múzeumok központi gazdasági igazgatósága, vagy hasonló.

45. A 2. sz. melléklet B) megoldása keveri a tulajdon és szak szerint felosztható múzeumokat, amellett a szabályzatba illő részek is szerepelnek benne. Pl. vezetők kinevezése, kutatási engedély.

46. Gyűjtőkörük alapján történő felosztás vonatkozásában az A) megoldást tartom jónak, kiegészítve az alábbiakkal:- a 43. pontban foglalt megjegyzés;- a könyvtár, levéltár, intézet jelzők kihagyandók (orvostörténeti, színháztörténeti, pedagógiai múzeumoknál);- a „szakmúzeumok” nem lehetnek minden egyébnek gyűjtőfogalmai. Fel kell venni a „különleges múzeumok” csoportját is.

47. A B) megoldás átveszi a 49. évi tvr-ből a „kiállítási helyiség” (kiállítóhely) fogalmat. Ez megidézi a szabadtéri múzeum fogalmat, amelyet nem tartok szerencsésnek, mert:- ha már helységek alapján nem tagoljuk a múzeumokat, akkor helyiségek szerint se tegyük.- sokszor kombinálódik a kettő. (Can Grande a veronai vármúzeum együttesben, visegrádi vármúzeum stb.)

48. Fentiek helyett tudományszakok szerint tartanám helyesnek a felosztást, figyelembe véve a tudományok osztályozásával kapcsolatos problémákat.)

Elképzelhető az értékkategóriák szerinti felosztás is. (L. 22. pontot.)

49. Végül a koncepcióban tárgyalt kérdéseket kiegészítendőnek tartom az alábbi vonatkozásokban:

1. Műtárgyak meghatározása a művészeti vagy történeti érdekű tárgyak védelméről szóló 1939. évi 1.089. törv. 1. §-a szerint. (Olasz törv.)

2. Ingó műemlékek védelméről szóló 1909. évi 314. törv. az alkotás idejének alapján történő védelemre. 3. §. 50 évnél nem régibb műtárgy.

3. 1922. évi XIX. te. nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről, a jogi személyiség (autonómia) kérdésében.

4. Megszívlelendő a törv. 7. §-a a tudományos „meddőségről”.

5. 1923. évi 4.603. ein. sz. r. az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa...szabályrendelete, mely 1. §-ában rögzíti „az államtól különálló jogi személyiségét” s önkormányzati jogait.

6. 1926. évi 467. sz. r-t a Gyűjtemény egy etem alkalmazottainak mellékfoglalkozásáról s ezen belül családtagjaikkal együtt az intézetük gyűjtési körébe tartozó tárgyak vonatkozásában az ott felsorolt tevékenység.

7. 1927. évi XIII. te. a külföldi magyar intézetekről és a tudósok, művészek és szakemberek magas műveltséget adó (ösztöndíjas) képzéséről.

8. 1929. évi XI. te. a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéséről a közgyűjteménnyé nyilvánítás, állami felügyelet és támogatás kérdésében elvek átvétele.

9. 1934. évi VIII. te. a Magyar Nemzeti Múzeumról, mely a Gyűjteményegyetem helyébe lép. Ez lett a gyökere a későbbi (és mai) nemzeti múzeumi koncepciónak (függetlenül a hungaricától).

10. 9.300/1935. min. r. a múzeum, levéltár és könyvtár némely kérdéséről a tulajdonosok kötelezettségeiről.

11. 1936. évi 9.200-III. VKM sz. r. a Nemzeti Múzeum szervezeti, ügyviteli és igazgatási szabályzatáról, melyben rögzítésre került jogi személyisége, tulajdonába kerültek a gyűjteményi intézmények, sőt a külföldi tudományos intézetek vagyona is. Jogi képviselőként a m. kir. Közalapítványi Ugyigaz- gatóságot jelöli meg.

12. 1949. évi 13. tvr-ből: védett területek, muzeális tárgyak felkutatása, büntetőrcndelkezései (29. §.).

78