Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)

VI. Észrevételek a múzeumi törvénykoncepcióhoz (64-88. sz.)

fogalomtól, helyette muzeális gyűjteményt említ és földterületet, vizet, barlangot, természeti képződményt, építményt, mely muzeális tárgyat rejt.

E felsorolással rendkívül széles körű problémát vezet fel.

Az ingó műtárgy mellé sorol ingatlan műemléket is, de ezt sem teljeskörűen. (Pl. a víz alatti régészet mutatja, hogy a víz és föld együtt rejtik a tárgyat. Lehet vulkáni lávába vagy hamuba rejtett tárgy is. (Herculaneum stb.) Muzeális tárgy is rejthet tárgyat. Pl. képre festett kép, vagy kódexlapokra írt újabb szöveg.)

20. A törvény hatálya kiterjedhet olyan írásos (levél, irat, könyv), építmény, föld értékekre is, amelyek egyben más (levéltár, könyvtár, műemlék) törvény hatálya alatt is állnak. Műemléképületben elhelyezett múzeum egészében védendő.

21. A művelődési és közoktatási miniszter jogkörét ne szűkítsük le a „védelemre” és ne nevesítsük „gondoskodásnak”. (A későbbiekben szétszórva szerepelnek egyéb kötelezettségei is (nyilvántartás, vagyonvédelem, képesítés, kutatás, bemutatás, forgalomképesség korlátozás, ásatás, leletmentés, védettségi eljárás szabályozása stb.).

2. Fogalmak

Muzeális tárgyak:

22. Az 1. sz. melléklet kiegészítésével. A C) megoldást tartom helyesnek az alábbi módosítással:

Muzeális tárgy a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás keletkezésének és fejlődésének

a nemzeti és egyetemes kultúra szempontjából kiemelkedő és jellemző tárgyi, jelrendszerbeli (írásos, szóbeli, szokásjog stb.), vagy képi és egyéb bizonyítéka.

A fenti módon nemzeti és világ örökség részét alkotó muzeális tárgyak különleges értéket képeznek s mint ilyenek fokozott védelem illeti meg ezeket.

Értékük alapján nem állíthatók egymás mögé, mert egyenlő a régészeti, történeti, emlék, esztétikai, használati, piaci, ritkasági, kincs, népi stb. érték alapján muzeális tárgynak nyilvánított műkincsek rangja és helye.

23. Nem tartom szükségesnek a védelem vázolását (jogi, nem jogi, szakminiszteri, ágazati miniszteri, tulajdonosi, állampolgári stb.) Különösen nem az eltulajdonítás esetét, amely nem múzeumhoz kötött, hanem általánosabb közbűntény. (L. 18. pontot.)

24. A „hungarika” nem lehet új értékfogalom, legfeljebb a Széchenyi-könyvtár példájaként a Nemzeti Múzeumhoz telepíthető problémakör. Amellett e csoport mikortól és mekkora területre vonatkozik? (Beleütközünk olyan kérdésekbe, mint a történelmi Magyarország helységnevei. S történetileg szemlélve a kérdést - elég a nagyszentmiklósi leletekre hivatkozni -, hogyan oldjuk meg az akkori hármas osztozkodást: találó, tulajdonos, kincstár?)

Hungarika-e a Magyarországon olasz mester által alkotott műtárgy? És ha magyar témájú a kép? De, ha gótikus épület!

(A múzeumok, gyűjtemények kérdését a 2. sz. mellékletnél (9. o.) tárgyalom.)

3. Tulajdoni kérdések

25. E kérdések a polgári törvénykönyv körébe tartoznak. Itt legfeljebb: Muzeális tárgyak tulajdonosai címet használhatjuk.

26. Javasolt szöveg: Muzeális tárgyak, ezek gyűjteményei, valamint lelőhelyei, őrzőhelyei (pl. múzeumok) lehetnek állami, önkormányzati, jogi és természetes személyek tulajdonában. (Esetleg felsorolhatok a 19. pontban foglaltak.)

27. A második bekezdés helyett javasolt szöveg: A tulajdonosi jogokat jelen törvény az alábbiakban korlátozza:- védett műtárgyak adásvételével kapcsolatos bejelentési kötelezettség,- kiviteli tilalom vagy engedély,- a műtárgy őrzésének, megóvásának, restaurálásának, nyilvántartásának, általában védelmének és kezelésének előírásai,- védetté nyilvánítás.

28. Vitatható, hogy egy forgalomképes tárgy forgalomképtelenné tehető-e. Inkább a forgalom aktusa befolyásolható, tiltható.

29. A koncepció ezen oldala pontatlan, vitatható és egymást átfedő rendelkezéseket tartalmaz. (A tulajdon részjogosítványaira vonatkozóan 1. az 5. pontban foglaltakat.)

75