Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
VI. Észrevételek a múzeumi törvénykoncepcióhoz (64-88. sz.)
30. A forgalomképtelenséget, mint tágabb fogalmat nem lehet egy szűkebb fogalommal, a kiviteli tilalommal azonosítani, mert logikailag helytelen s erre a jogot sem lehet felhasználni. 31. Az állami tulajdonú muzeális tárgy tulajdonjogáról az állam a fenntartó javára hogyan mondhat le? Vásárlás, könyvjóváírás, csere, ajándék, vagy egyszerűen felhagy a tulajdonjog gyakorlásával s ezáltal a tárgy „uratlan dologgá” válik? És miért csak az állam? A többi tulajdonos nem? 32. Az elővásárlási jog viszont miért csak a közgyűjteményeket illeti meg a tulajdonosok közöl? (Itt először szerepel múzeum helyett a közgyűjtemény kifejezés. Nem lenne jobb múzeumot használni?) 33. Muzeális tárgyak veszélyeztetettsége esetén a koncepció két tulajdonost emel ki (jogi és magánszemélyt) s az elhelyezést már nem tulajdoni síkon oldja meg (állami tulajdon), hanem szervezetileg (közgyűjteményi) elhelyezéssel. (Később a múzeumi gyűjtemény fogalom is szerepel.) Itt is szerepel a művelődési és közoktatási miniszter „közgyűjteményben elhelyezési jogosultsága a műtárgy veszélyeztetettsége esetén." (L. erről a 21. pontban foglaltakat.) 4. A felügyelet 34. - Javasolt szöveg: A muzeális tárgyak védelmének és kezelésének (I. a 27. pontban foglaltakat) szakmai felügyeletét a művelődési és közoktatási miniszter látja el, az általa létrehozott szakfelügyelői testület útján. Szakmai felügyeleti joga kiterjed az egyéb minisztériumok (ágazatok) és tulajdonosok körére is.- Ide sorolandó a 21. és 27. pontban foglalt feladatkör is.- A muzeális tárgyak szakmai védelmi és kezelési szabályait külön utasításban állapítja meg.- A védelmi és kezelési szabályok érvényesítéséért felelősök a közvetlenül alárendelt múzeumok, az önkormányzati közgyűlés ill. képviselőtestület saját tulajdonukban álló múzeumok esetében és az egyéb tulajdonosok saját gyűjteményeik vonatkozásában.- Szabályozza a muzeális tárgyak kezelését ellátó szakemberek (muzeológusok, restaurátorok, kon- zervátorok stb.) képesítési, alkalmazási kérdéseit a közalkalmazottakról szóló törvény alapján. 5. Fenntartás 35. Folytatva az előbbit:- Előterjeszti a muzeális tárgyak tulajdonosainak kötelezettsége körébe tartozó fenntartási, megóvá- si és működési költségekhez történő támogatási igényt, az országgyűlés részére.- Gondoskodik a ratifikált nemzetközi jogszabályok (1970., 1979. évi 2. sz. tvr. Genfi egyezmények, 1957. évi 14. sz. tvr. a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről stb.) végrehajtásáról. 6. Védettség 36. Folytatva az előbbit:- Védetté nyilváníthat muzeális tárgyakat és szabályozza ezen eljárást. A védett műtárgyak nyilvántartásának, védelmének, kezelésének, a kutatás és bemutatás lehetőségének biztosítását ez a szabályzat tartalmazza. A védett műtárgyak tulajdonosát a fenntartással járó tevékenysége alapján, külön jogszabály adó- és illetékkedvezményben részesíti. 7. Régészeti ásatások 37. Folytatva:- Szabályozza az ásatásoknak, leletmentéseknek lebonyolításával és a muzeális jelentőségű védett földterületeknek felkutatásával, védelmével kapcsolatos kérdéseket. 38. Régészeti ásatások helyett javasolom az ásatás szó használatát, mert muzeális jelentősége nemcsak a régészeti tárgyaknak van, de történeti, természettudományi, antropológiai stb. értékűeknek is. (L. 22. pontot.) Az ásatás fogalomkörébe tartozik a víz alóli feltárás, láva, vagy vulkáni hamu alatti kutatás, barlang és bánya területén talált tárgyak felszínre hozása. Ezek a tárgyak a magyar állam tulajdonát képezik. A leletek bejelentésének elmulasztását, illegális leletgyűjtést, IKiszolgáltatás elmulasztását a törvény bünteti. Leletmentés az a tevékenység, amelyre rendszeres ásatás esetén kívül, földmunka, építkezés vagy 76
