Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
VI. Észrevételek a múzeumi törvénykoncepcióhoz (64-88. sz.)
3. Nem helyeselhető a muzeális tárgyak „Szakmai felügyeletéi az ágazati miniszter hatáskörébe” utalni. (Felügyelet, irányítás, ellenőrzés stb. tartozhat oda, de a szakmai irányító csak a művelődési és közoktatási miniszter lehet.) 4. Sajnos a „muzeális tárgyak védelmének technikai lehetőségei” nálunk nem változnak (pénzhiány), annál inkább a veszélyeztető körülmények. A szabályozás módja: 5. Elegendőnek tartom a tulajdonjog gyakorlásának bizonyos korlátáit említeni. Szükségtelen a tulajdonjogot részjogosítványaira (birtoklás, használat, rendelkezés) bontani, mert újabb problémákhoz vezet ezek jogi útvesztője. (Pl. a birtoklás további felbontása petitorius és possessorius jogosítványra, mely más más helyre telepíti a döntési jogosultságot.) Itt említem meg a törvény „védelem” kifejezésének problémáját, amennyiben később komplexebb feladatkör kerül felsorolásra, így: felkutatás, leletmentés, őrzés, gyűjtés (gyarapítás), restaurálás stb. Vagy ki is lehet hagyni a „védelem” szót és csak a muzeális tárgyakról szóló törvényeimet használni. 6. A muzeális tárgyak védelmének nem „jogi hátterét" képezik a felsorolt jogszabályok, mert a múzeumi törvény is jog, hanem védelmének eszközeit. És nemcsak a felsorolt jogszabályok, hanem az alábbi törvénykönyvek: igazgatási, büntető, polgári, kihágási (szabálysértési), nemzetközi jogi jogágazatok törvénykönyvei és egyéb (építési, deviza) stb. jogszabályok, esetleg kettős jogi védelem, amilyen a muzeális tárgyat képező levéltári, könyv, vagy műemléki anyag. 7. „A szervezeti feltételek előírása” csak minta lehet a művelődési és közoktatási miniszter részéről. (Itt már helyesen rendeli a koncepció e miniszter szakmai irányítása alá a muzeális tárgyakat cs múzeumokat, bár itt a „védelem” helyett a „fenntartás” kifejezést használja. (L. 3. pontot.) II. A törvény célja és alapelvei 8. ...„jogi és jogon kívüli eszköz” kifejezés nem helyes. Javasolom a „nem jogi” kifejezést. 9. Csak 3 célt emel ki a koncepció. (Védelem, gyarapításösztönzés, őrzés.) Kiegészítendő az 5. pont szerint. 10. Rehabilitálás helyett javasolom a: helyreállítás, restaurálás, konzerválás kifejezést. 11. Felesleges a „tárgycentrikus” kiemelés, hiszen a törvény eleve az. Muzeális tárgyakról és múzeumokról szól. 12. Az ágazati miniszter hatásköre, kötelezettsége helyett a szervezéselméleti: feladat, hatáskör, felelősség triádát használjuk. Ezek teszik csak lehetővé a tényleges vezetést. (Pl. szűk hatáskör nem ad lehetőséget a feladat elvégzésére. A szükségesnél nagyobb hatáskörből összeütközések keletkeznek. A le nem határolt hatáskörök bizonytalanná teszik a működést.) 13. Nemcsak a büntetőszankciókat kell a törvénynek tartalmaznia, hiszen a büntető törvénykönyv mellett egyéb törvénykönyvekre is támaszkodik. (L. 6. pontot.) És nemcsak a szankciókat, hanem a tényálladékot, a teljes törvénytestet kell tartalmaznia. 14. A muzeális tárgyak nemcsak nemzeti örökségünk, hanem népi is és nem csak örökség, mert új tárgy is lehet, az örökség pedig egyben világörökség is. ...„tulajdonostól függetlenül kiterjed...” fogalmazás helyett javaslom: valamennyi tulajdonos tulajdonát képező... 15. Nem minden múzeumi tárgy forgalomképessége korlátozott. 16. A három összefoglaló összegezés közül az 1. helyesen nem így áll. (L. 1. pontot.) A 2. ellentmond magának a címnek is: Múzeumi törvény, s kiiktatja az egyes, különös, általános logikai fogalomból a különöst, noha később a köz- és magángyűjteményeknél visszahozza. A fogalommeghatározások csak a logika törvényei szerint történhetnek. A 3. Nemcsak büntetést deklarál (1. 6. és 13. pontot), hanem törvényes védelmet és nem csak a tárgyak védelmének elmulasztásáért, hanem egyebekért is. (L. 5. pontot.) 17. Nemcsak a mulasztás, hanem káros tevékenység is lehet törvénybe ütköző. III. A törvény szerkezete 1. Általános rendelkezések 18. Az első bekezdés ismétlés. A védelem mellé sorolja a rongálást, mely büntetőjogi fogalom, de minősítő szempontként szerepelhet. Viszont az eltulajdonítás büntetőjogi tényálladéka nem módosul a múzeum sajátosságainak hatására, kihagyandó. 19. A törvény hatálya alá vonja (fentiek szerint) a tulajdonosok körét, majd eltér a „muzeális emlék” 74