Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
I. Előzmények, 1987-1989. (1-15. sz.)
Kérjük a kollégákat, hogy helyzetüket hozzánk hasonlóan tekintsék át, és amennyiben javaslatunkkal egyetértenek, kialakított állásfoglalásukat a megfelelő fórumon jelezzék. PEST MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA SZAKSZERVEZETI ALAPSZERVEZETE (MÚZEUMI HÍRLEVÉL IX. évf. 6. sz., 1988. június.) 9. Tisztelt Szerkesztőség! ...Nem véletlenül emelem ki egymás mellett a Művelődési Közlöny július 12-i számát és az MH-t. Utóbbi első, előbbi második oldalán egymással összecsengő szöveget találtam. Az MII a Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság szakszervezeti alapszervezetének felhívását közölte, a közlönyben pedig a SZOT elnökségének állásfoglalása volt olvasható a „foglalkozási, szakmai rétegszervezetek kialakításáról.” Bizonyára sokan emlékeznek a múzeumi egyesület létrehozásának szükségességéről, hasznosságáról az MlI-ban egy-másfél évvel ezelőtt napvilágot látott javaslatokra, véleményekre. A dolog gyakorlatilag elakadt, úgy tűnt, hogy a múzeumi társadalom közönyössége miatt. Bár a Múzeumi Osztály távlati intézkedési tervében szerepel (néhány évvel későbbi határidővel) az egyesület létrehozásának támogatása, kérdéses, hogy a felülről történő szervezés, ösztönzés milyen eredményeket hozhatna. A SZOT említett állásfoglalása viszont - értelmezésem szerint - újszerű megközelítést tehetne lehetővé. Egy mondatot emelnék csak ki a szövegből: „Ezen kívül szóba jöhet még bizonyos területeken az egyesületek létrehozása is a szakszervezetek keretein belül.” Ez a lehetőség - ha figyelembe vesszük a rétegtagozatokra vonatkozó elképzeléseit az állásfoglalásnak - továbbá, hogy „más szak- szervezethez tartozó, azonos szakmájú, foglalkozású tagok ... társult tagjai lehetnek...” a tagozatnak, egy csapásra megoldhatná a szakmánkban mutatkozó problémákkal foglalkozó szervezet formájának ügyét... ...Ha arra gondolunk, hogy mind az országos múzeumok, mind a tanácsi múzeumi szervezetek szakszervezeti háttere adott, létező valóság, e kereteken belül lényegesen könnyebb volna az egyesületté történő alakulás. Elsősorban azért mert ebben az esetben valóban alulról építkező és nem protokolláris szempontokat érvényesítő szervezet hozható létre. Ehhez valószínűleg szükség volna valamiféle keretprogram megfogalmazására, főleg azonban a jelenlegi - többnyire formálisan választott - alapszervezeti vezetőségek megújítására. Elképzelhető, hogy ha a múzeumi egyesület szakszervezeti kereteken belüli létrejötte realitás, a jelenleg passzív tagság jobban érdekelt lesz új vezetőségei megválasztásában. És méginkább elképzelhető az, hogy ezek az új vezetőségek ambiciózus, a szakmai terület legkülönbözőbb ágait megfelelő módon képviselő tagokból állanának, akiket ezután már nem lasszóval kellene fogni! Említettem már, hogy a múzeumi egyesület ügyében meglehetősen nagy volt korábban a passzivitás. Vajon ezt várhatjuk-e a Pest megyeiek felhívásának visszhangjaként is? Szeretném remélni, hogy közös ügyünk előbbremozdítása most talán nagyobb érdeklődést vált ki. Eri István (MÚZEUMI HÍRLEVÉL IX. évf. 7. sz., 1988. július.) 10. TDDSz csoport a Magyar Nemzeti Múzeumban A Múzeumi Hírlevél utóbbi két számából értesültünk a Pest megyei múzeumok kezdeményezéséről, illetve Éri István elképzeléséről a múzeumi érdekképviselet különböző lehetséges formáit és szervezeti kereteit illetően. Ez indít bennünket arra, hogy egy, a fentieknél talán jobb alternatívát ajánljunk kollégáink figyelmébe. Az 1988. május 14-én megalakult Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSz) immár a múzeumi területen is van tábora. A mi intézményünkben, a Magyar Nemzeti Múzeumban például most van megalakulóban - egyelőre 22 főnyi taglétszámmal - a TDDSz helyi csoportja, amely önálló képviseletre jogosult a szakszervezet országos választmányában. Tudunk arról 14
