Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
I. Előzmények, 1987-1989. (1-15. sz.)
is, hogy más közgyűjteményekben, köztük több múzeumban is megindult a TDDSz szervezése. Szak- szervezetünk pedig hozzálátott egy közgyűjteményi tagozat felállításához., melynek súlya cs érdekérvényesítő képessége természetesen nem utolsósorban attól függ, hogy a területen dolgozók milyen arányban alakítanak munkahelyükön TDDSz csoportokat. Mi magunk úgy véljük, hogy a TDDSz kinyilvánított elvei és eddigi gyakorlata kínálják a legtöbb biztosítékot a valóban független és hatékony szakszervezeti érdekképviseletre, s ebből kiindulva azt javasoljuk a kollégáknak, hogy a különféle egyesületek, tagozatok, kollégiumok stb. megalkotása helyett, minthogy ezek csak az erők szet- forgácsolását eredményezhetik, vegyék fontolóra csatlakozásukat a TDDSz-hez... Budapest, 1988. augusztus 20. Wollák Katalin, Simon Péter TDDSz MNM csoportja (MÚZEUMI HÍRLEVÉL IX. évf. 9. sz., 1988. szeptember.) 11. Felhívás A közelmúlt eseményei felrázták a múzeumaink sorsáért felelősen gondolkodókat, ráirányították a figyelmet a múzeumok, a múzeumügy megoldásra váró feladataira. A szakma részéről jelzett bérigény csupán a múzeumi munka feltételrendszerében - az utóbbi években egyre erősebben — mutatkozó mulasztások egyikét jelzi. Egyre többször hangzik el: hol van a múzeumi érdekek széleskörű képviseletét ellátó, valamennyi múzeumi intézmény problémáit, feladatait és igényeit megfogalmazó egyesület? Hol van az a testület, amely felzárkózhatna a közművelődési és közgyűjteményi terület egyes szakterületeit már képviselő egyesületek tevékenységéhez? Arról, hogy milyen legyen az egyesület, nyilvánvalóan széles körű vita fog kialakulni. Az elmúlt évben a MH tavaszi-nyári számaiban már napvilágot látott elképzelések (Korck József, Praznovszky Mihály, Antall József, Dankó Imre, Éri István, Berta István tollából) sokszínűsége jelezte, hogy igen sokféle elképzelés egyeztetése, realitásának megvizsgálása, a célkitűzések szabatos megfogalmazása várat magára. Meggyőződésünk, hogy múzeumaink a nemzeti identitástudat letéteményesei, az emberiség egyetemes kultúrájának tárgyakban megtestesült történetéről vallott emlékek tárházai, a természettudományos megismerés nélkülözhetetlen eszközei. Felhívjuk mindazokat, akik tudatában vannak a múzeumainkban felhalmozott ismeretek társadalmi hasznával, akik tisztában vannak a magyar múzeumokban őrzött gyűjtemények jelentőségével, és akik hivatásukat a múzeumügynek szentelték, támogassák az országos múzeumi egyesület megszervezésének ügyét. A szervező bizottság nem kívánja kisajátítani az egyesületi célkitűzések megfogalmazását. Az alábbiakban leírt programtervezetét vitára bocsátja: 1. — Az egyesület - legyen a magyar múzeumokban vagy azok érdekében másutt tevékenykedők szakmai érdekeit védő és képviselő testület, amely egyidejűleg a múzeumügy feladatainak megvalósítását is elősegíti, szervezi; 2. - támogassa a kulturális kormányzat erőfeszítéseit nemzeti örökségünk megóvásában, közkinccsé tételében. Építsen ki és tartson folyamatos kapcsolatot mindazon múzeumfenntartókkal (minisztériumok, tanácsok, intézmények, vállalatok stb.), amelyek e közös ügyben érdekeltek; 3. - működjön együtt a munkavállalói érdekvédelmet ellátó különféle szakszervezeti ágazatokkal, formációkkal, amelyek a múzeumi dolgozók érdekvédelmét is magukénak vallják; 4. - foglalkozzék a muzeológusi hivatástudat kialakításával, a múzeumokban dolgozó szakember csoportok szakmai ismereteinek elmélyítésével, képzés, továbbképzés formájában történő elsajátíttatásával; 5. - tevékenysége során - tekintettel a széles körű társadalmi érdeklődésre - nemcsak befelé, hanem kifelé is ható munkát végezzen a múzeumi munka megismertetése révén, nemzeti kincseink közös védelme érdekéten. Az elődöknek tekinthető hajdani múzeumalapító és -fenntartó egyesületek tapasztalatai felhasználásával támaszkodjék pártoló tagság vagy testületi csatlakozás 15
