Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
I. Előzmények, 1987-1989. (1-15. sz.)
ségesnek tűnik az intézményi és az egyéni tagság mellett a pártoló tagság lehetőségét biztosítani. A szövetséget/egyesületet pártolhatná minden, a magyar múzeumügyért tenni akaró szervezet, testület, szövetkezet, vállalat vagyis minden jogi személy. Ugyanakkor a pártoló tagok sorába egyénileg felvehető lenne minden múzeumbarát. 4. Létrejövő szervezetünk hatékonyságának alapfeltétele a megfelelő anyagi bázis. Ez sem az egyéni tagdíjakból, sem állami szubvencióból nem biztosítható. A meginduláshoz a jogi személyek tagdíjai, hozzájárulásai szükségesek. Az már a leendő egyesület/szövetség - alapszabályokba is belefoglalható - de főleg a munkatervébe állítható tevékenységén múlik, hogy a biztosított anyagi alapokkal hogyan lehet és kell jól sáfárkodni. 5. A múzeumi terület mind az intézményi hálózat, mind az egyéni tevékenység tekintetében heterogén. Az egyesület/szövetség hatékony működésének alapfeltétele, hogy különféle szakmai csoportosulások létesülhessenek. Az intézményi tagság keretében megszervezhetők a szakmúzeumok vagy a megyei múzeumok bizottságai, tanácsai, hogy további lehetőségeket ne is említsünk. Ugyanígy az egyéni tagság természetszerűleg tömörülhet érdeklődésének megfelelően a restaurátorok, múzeumi könyvtárosok, népművelők már többé-kevésbé létre is jött csoportjaiba. Nyilvánvalóan megszervezhető lesz a múzeumi fotósok, a gyűjteménykezelők és még sokféle munkakör művelőinek egy-egy testületé. A lényeg a kötetlen kezdeményezési lehetőségen, a csoportosulások hatástalansága esetén azok gyors megszüntethetőségén van. E lehetőségeket az alapszabályban kell biztosítani. 6. Nehezebb, de nem megoldhatatlan kérdéseket vet fel a már meglévő szakmai szervezetekkel, társulatokkal való együttműködés. Hiszen az egyesület egyéni tagsága jórészt szakmuzeológusokból kerülhet ki. Számukra milyen többletet nyújthat az eddiginél az új szervezet? Hogyan látják ezt kollégáink? És mit szólnak mindehhez a szakmai testületek jelenlegi vezetői? 7. Óhatatlanul felmerül majd a terület szakmai feladatait hivatalból ellátó országos intézmények és az egyesület tevékenységi köreinek elhatárolásával kapcsolatban egy sor probléma. így pl. a szakmai továbbképzés ügye. (A muzeológus- és restaurátorképzés, továbbá más, még megoldatlan, iskolarendszerű képzésformába illő oktatási ügyek tekintetében még bonyolultabb helyzet is kialakulhat.) Elkerülhetetlen lesz e jogosítványok jelenlegi hatékonyságának vizsgálata. Mód és lehetőség nyílhat a hatáskörök újra történő megfogalmazására. Mindehhez az egyesület/szövetség demokratikusan kialakított közfelfogást tolmácsolhat, egyszóval intézményi és egyéni tagsága érdekeit figyelembevéve fejtheti ki álláspontját. 8. Vitára bocsájtható a múzeumi terület — szerintem nem a megfelelő módon „kezelt" - nyugdíjasainak az egyesülethez kötődő viszonya. Szerintem nem a pártoló tagok sorában volna a helyük. Energiájukat, tapasztalataikat az egyéni tagság soraiban vehetnénk leginkább igénybe. 9. Ideje volna elgondolkodni az egyesület/szövetség megalakulása körüli viták során a múzeumbaráti körök, egyesületek lehetséges megújulásáról is. Mi lenne, ha az egy-egy intézményhez vagy szervezethez kapcsolódóan létrejött baráti körök létrehozhatnák a maguk laza, de mégis központi testületét? (Esetleg éppen a mi szervezetünkön belül.) 10. Fentiekben csupán még csak a lehetséges szervezeti keretekről esett szó. A tartalmi kérdések, a mit és hogyan problémaköre ugyancsak vitakérdések. Talán egy önkritikus helyzetelemzés és annak sokoldalú véleményezése segíthetne ahhoz, hogy megfogalmazhassuk: hol áll a magyar múzeumügy? És milyen lehetne? És mit tehetne érte az egyesület? Eri István (MÚZEUMI HÍRLEVÉL VIII. évf. 6. sz„ 1987. június.) 7. Vérátömlesztést vagy újabb egyesületet? Néhány címszó a Magyar Értelmező Kéziszótárból: vérátömlesztés - fn. orv. Idegen vér juttatása a beteg ereibe gyógyítás végett. Egyesület — fn. Hatósági jóváhagyással valamely cél szolgálatára tömörült személyek szervezete. Egylet — fn. rég. Egyesület — esdi — fn. gúny. Formaságokban kimerülő egyesületi élet, tevékenység. Hamarjában két egylet is eszembe jut. Az egyik a Hídegyesület, a másik a Gittgyűjtő Egyesület, 12
