Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)

I. Előzmények, 1987-1989. (1-15. sz.)

elvárhatjuk. Talán mondanom sem kell, hogy az igazi szakmai érdekvédelmi munkát ezekben a folyamatokban látom. Ezek a folyamatok jelen pillanatban gazdátlanok; számtalan helyen, sokféle módon, gyakran ellentmondásosan folynak, folydogálnak; hol felerősödnek, hol ellanyhulnak. Ha létesítendő egyesületünk gazdája tudna lenni ennek a tudatosulási folyamatnak, szükségességét igazolná és tanú- bizonyságát adná annak, hogy valóban értékes, hatékony társadalmi szervezet.

Ami pedig a konkrétumokat illeti, úgy vélem, hogy a megalakítandó egyesületnek kezébe kellene vennie a muzeológus szakképzést vagy inkább továbbképzést (munka közben végzendő posztgraduális képzésre gondolok), a muzeológusi munka széles körű népszerűsítését (előadások, előadássorozatok, bemutatók stb. rendezésével; szakkönyvek, közlemények kiadásával), egy „múzeumi múzeum” létesítését (feladatmeghatározások, képzési viszonyok, módszerek, kiállítás-raktár, nyilvántartástörténet, a múzeumi propaganda története, kimagasló muzeológusok élettörténete, munkássága, a világ muzeoló- giai szempontból jelentős, újat adott múzeumainak érzékletes bemutatása stb.), egy központi muzeo- lógiai periodika megjelentetését (kizárólag muzeológiai anyag publikálására). A muzeológus társadalom egységének biztosítása és kifejezése érdekében az egyesület évi rendes közgyűlését a muzeológusok (és családtagjaik!) országos találkozójává alakítanám. Jó alkalmává formálnám annak, hogy személyes kapcsolatok, tájékozottság alakulhassanak ki, hogy megismerhessük egymást, kidomborítva ezzel is a muzeológus társadalom egységét. Valamelyik gazdátlan kastélyt megszerezném (nyilván az összes érdekelt szervezet, intézmény aktív támogatásával: minisztérium, OMF, tanácsok stb.) székháznak, oly módon, hogy benne többszobás, konyhás és éttermes stb. múzeumi üdülőt rendeznék be. A beutaltak egyfajta muzeológus stábot is alkotnának és az üdülés meghatározott idejét ott teljesítendő muzeológusi munkával is töltenék. Célszerű lenne az említett múzeumi múzeumot is itt, ebben a „kastélyban” elhelyezni. Az üdülő muzeológusok egymást váltó csoportjai az egész ország muzeológus múzeumává tudnák fejleszteni ezt a múzeumot.

Dankó Imre nyugalmazott múzeumigazgató Debrecen

(MÚZEUMI HÍRLEVÉL VIII. évf. 5. sz., 1987. május.)

6.

Milyen legyen az egyesület?

A MÚZEUMI HÍRLEVÉL februári számában feltettük a kérdést: kell-e vagy sem egy múzeumi egyesület? Rövid időn belül pozitív válaszok érkeztek a szerkesztőségbe. (Lásd Korek József és Praznovszky Mihály hozzászólását a MH márciusi, Antall József és Dankó Imre írását a MII májusi számában). A múzeumigazgatók egri országos tanácskozásán ugyancsak egyetértés mutatkozott. A minisztérium múzeumi osztálya pedig rövidtávú intézkedési tervébe is felvette az egyesület megalakulásának támogatását.

Megérett tehát az idő a vita második szakaszának megnyitására. Cseréljük ki gondolatainkat arról, hogy milyen legyen a létrehozandó egyesület. Az alábbiakban - egyéni véleményként - a vita megindítása érdekében néhány gondolatot szeretnék közzétenni.

1. Minél előbb tisztázni kell: kiknek vagy minek az érdekében kíván az egyesület működni? A magam részéről túl kevésnek tartom akár a muzeológusok, akár valamennyi múzeumi dolgozó szőkébb vagy tágabb értelemben vett érdekvédelmét, mint fő feladatot.

Meggyőződésem, hogy az egyesületet a magyar múzeumügy előbbrevitele, jobbátétele szolgálatába kívánatos állítani. Ebbe, aktív és passzív értelemben egyaránt beletartoznak a múzeumi munkatársak, a leendő egyesület egyéni tagjai is.

2. Azonban, ha az egyesület tevékenységének középpontjába a múzeumok ügyei kerülnek, érintett a dologban minden magyar múzeumi intézmény. így az egyéni tagság mellett igen jelentős szerep juthat az intézményi tagságnak. Érdemes elgondolkodni Antall József javaslatán, hogy tudniillik a Magyar Múzeumok Szövetségét kellene megalakítani, amely - többek között - megfelelő anyagi alapot is teremthet a működéséhez.

3. Részben elvileg, részben jogilag tisztázható az a praktikus kérdés, hogy a Szövetségnek intézményi és egyéni tagjai egyaránt lehetnek-e? Vagy a szövetség tagegyesületei révén működik-e? Szük11