Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
VII. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 1992. második félévi működése (89-101. sz.)
bevételével ülnének össze, s döntésüket az egyes múzeumok érdekeltségének kizárásával a szakmai kompetencia és felelősség alapján hoznák. 4. A múzeum ily módon az előkészítő-feltcrjesztő munkát végezné, a döntést a fent említett szakértői bizottság hozná, a védettségi okmány kiállítása, a végső kiadványozás pedig az illetékes felügyeleti szerv (minisztérium) jogköre lenne. A védettségi határozat ezáltal nyerné el jogi és adminisztratív jelentőségét és válna el a szűkebb intézményi érdekektől. 5. Kívánatos lenne, ha a privát tulajdon sorsába erősen beavatkozó védettségi törvényt körültekintő pénzügyi, illetve büntetőjogi intézkedések kísérnék. A lehetséges kedvezmények (pl. adókedvezmény) és szankciók elrendelése tárcaközi, elsősorban a Pénzügyminisztériummal és a Belügyminisztériummal folytatandó egyeztetést kíván, melyet a múzeumok részéről a megjelentek ez úton is szorgalmaznak. Budapest, 1992. okt. 2. 96. Darkó Jenő: A nemzeti érdekű magángyűjteményekről és a nemzeti érdekű muzeális tárgyakról (Az ingó műemlékekről) A törvény 1. §-a körébe tartozó (tudományos, történeti vagy muzeális szempontból jelentőséggel bíró ingóságokat/ingó műemlékeket (ide értve a földből kikerült régészeti leleteket is!) a miniszter a szakfelügyelői tanácson keresztül a tulajdonos értesítése mellett nyilvántartja. A védetté nyilvánítást, illetve a nyilvántartásba vételt a Szakfelügyelői Tanács szakági illclékcs referense hatáskörében a szakági illetékes Nemzeti Közgyűjtemény kezdeményezi belátása szerint: a) Kiemelkedő nemzeti érdekű gyűjtemény, illelve értéktárgy esetén, amennyiben az eljáró illetékes közgyűjtemény képviselője úgy ítéli, a szóbanforgó gyűjtemény, illetve értéktárgy jelentőségére, vagy nem megfelelő őrzési körülményeire tekintettel kezdeményezi a védetté nyilvánítási, illelve a nyilvántartásba vételi eljárást. b) Amennyiben a tulajdonos, illetve őrző bejelentése nyomán, vagy annak tudtával kezdeményezik az eljárást, úgy az eljáró eltekint az előbbi pontban leírt eszközök alkalmazásától. A törvény kibocsájtásakor bejelentett nemzeti érdekű magángyűjteménynek és nemzeti érdekű muzeális értéktárgynak kell tekinteni az 1929. évi XI. te. 24. §-a, az 1949. évi 13. sz. tvr. 9. és 13. §-a, az 1963. évi 9. sz. tvr. 25. § (2) bek. és az 1981. évi 6. sz. tvr. 25. § (2) bek. értelmében már múzeumi nyilvántartásba vett gyűjteményeket és muzeális értéktárgyakat. - A törvény kibocsájtását követően a még nyilvántartásba nem vett gyűjtemények és tárgyak esetében a tulajdonost, illetve őrzőt, valamint az illetékes szakági szakfelügyeletet gyakorló nemzeti közgyűjteményt a védetté nyilvánítás és a nyilvántartásba vétel eljárásának kezdeményezésére kötelezettség terheli. Az 1929. évi XI. te. 24. §-a értelmében az egyházi tulajdonban lévő ingóságokra vonatkozóan az egyházak, illetve az illetékes egyházi hatóságok által kijelölt egyházi szervek saját nyilvántartást készítenek és maguk gondoskodnak a törvényben előírt módon a védett illetve nyilvántartott gyűjtemények és értéktárgyak őrzéséről. Külön jegyzékben közlik az egyházak a Szakfelügyelői Tanáccsal a birtokukban lévő nemzeti ereklyék (Magyarország területéről származó, vagy a magyar nemzeti történet szempontjából jelentős emlékek) jegyzékét. A védelem, illetve a nyilvántartásba vétel kiterjed a törvényben említett közgyűjteménynek nem minősülő, bármely intézmény tulajdonában, kezelésében vagy őrizetében lévő gyűjteményre, illetve muzeális értéktárgyra. A törvény rendelkezései nem vonatkoznak az 1850 óta megjelent magyar vagy magyar vonatkozású nyomtatványokra és más nyomtatványokra. Képzőművészeti alkotás a művész halálát követő 25 év eltelte előtt, iparművészeti alkotás a mű elkészültétől számított 50 év eltelte előtt, a törvény életbe lépte után a külföldről behozott ingó műemlék a behozataltól számított 25 év eltelte előtt nyilvántartásba nem vehető. Az államkincstár nevében eljáró Tanácsot a törvény rendelkezése értelmében nyilvántartott ingóságok tekintetében (magángyűjtemények vagy az abban foglalt tárgyak esetében) elővásárlási jog illeti 117 I