Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
VII. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 1992. második félévi működése (89-101. sz.)
sének, az pedig nem más, mint a társasági életben gyakorolt közvetlen - személyhez szóló - demokrácia. Társasági életünk a tagság előtt közismert, a tagság közvetlen módon gyakorolja jogait a Társaság működése során. A közvetlen demokrácia gyakorlásának lehetősége Alapszabályunk legfontosabb üzenete. Kérem a tagságot, hogy legyen hű önmagához, elveihez és az Alapszabályhoz. 94. A Pulszlcy Társaság gazdasági helyzete 1992. október 26-án BEVÉTELEK MKM támogatás 1991-92. évre 200.000,-Ft egyéni támogatás 540,- Ft kamatok 3.191,-Ft OTP számlanyitás, csekk-készítés boríték, géppapír vásárlás sokszorosítás (kérdőív, alapszabály stb.) postaköltség útiköltség elszámolás támogatás a holland-magyar múz. konferencia 3 részvevőjének egyéb vásárlások TKME számlán kezelt pénzmaradvány OTP egyenleg ÖSSZESEN: 203.731,-Ft 95. KIADÁSOk 3.852,- Ft 7.460,30 Ft 15.500,- Ft 23.392,- Ft 3.551,- Ft 21.900,- Ft 1.144,- Ft 17.052,70 Ft 109.879,- Ft 203.731,- Ft Király Erzsébet (MNG): EMLÉKEZTETŐ a készülő védettségi törvénynek a Pulszlcy Társaságon belül történt megvitatásáról Mint azt a múzeumi törvénytervezet ez év szeptember 22-én a Természettudományi Múzeumban megrendezett vitáján a Pulszky Társaság megjelent tagjai indítványozták, a védettség sorsa szűkebb körben is terítékre került. Szeptember 29-én azon múzeumok munkatársai találkoztak az Iparművészeti Múzeumban, amelyekben a védetté nyilvánítás gyakorlata jelenleg folyik. Ezen alkalommal az Iparművészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria képviseltette magát. Avita részvevői az alábbi elvi jelentőségű kérdésekben jutottak egyetértésre: 1. Támogatják azt az elképzelést, amely szerint a védettséget a múzeumi törvény szűkre szabott keretei közül ki kell emelni és intézmények feletti, külön törvényben szabályozni. A műemlék- és műtárgytulajdonlás formáinak (magán-, egyházi-, önkormányzati- és testületi tulajdon) sokfélesége ezt ma legalább annyira indokolja, mint az az egyszerre történeti és nemzeti érdek, hogy az eredetileg is összetartozó ingó és ingatlan műemlékegyütteseket, gyűjteményeket egy átfogó érvényű műemlékvédelem szellemében, egységükben tarthassuk nyilván. 2. A nemzeti- vagy világörökség részét képező műemlékek és műtárgyak fogalmának általános meghatározásán túl az illetékes múzeumok a védelemre méltó művek körét leltárszerűcn is meg kell, hogy határozzák. A törvény súlyának megfelelően elvárható, hogy minden érintett múzeum elkészítse a gyűjtőkörébe tartozó, már védett vagy ezután védendő műtárgyak jegyzékét, s ezt minden évben a szaporodvánnyal kibővítve, a törvény mindenkori mellékleteként nyilvánosságra hozza. 3. A védetté nyilvánítást továbbra is az illetékes múzeumok kezdeményeznék, a döntést azonban egy múzeumok fölött álló és különféle szakértőkből álló bizottság hozná. Tagjai egy előzetes szakértői lista alapján kiválasztva ad hoc módon, a megítélésre váró muzeális emlék sajátosságainak figyelem116
