Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
VII. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 1992. második félévi működése (89-101. sz.)
93. Darkó Jenő: Beszámoló a Pulszky Társaság tevékenységéről A Társaság létrejöttét a magyar muzeológus társadalom aktív támogatásának köszönheti. Létrejöttét az a hiányérzet is támogatta, hogy a rokon szakmákhoz (könyvtárak, levéltárak) hasonlóan a muzeológusoknak, pontosabban a múzeumban és a múzeumért tevékenykedőknek is szükségük van egy szakmai egyesületre. Nem minden előzmény nélküli tehát a Társaság megalakulása. A Társaság megalakulását megelőző törekvések közül azt az alkalmat kell megemlíteni, amelyet a Közgyűjteményi és Közművelődési Szakszervezet Múzeumi Tagozata és a Pest megyei Múzeumi Szervezet Szakszervezeti Bizottsága együttes szervezésében megrendezésre került első muzeológus fórum biztosított. Az 1990. szeptember 6-án Szentendrén megtartott összejövetel a „Múzeumi szakemberek közérzete"’ címet viselte. Az összejövetelen elhangzottak kellőképpen illusztrálták a szakmai érdekvédelem hiányát, annak egyéni és intézményes módon szervezett formájában egyaránt. Az első Muzeológus Fórumot követően november 8-án 11 alapító tag 1990. október 3-án kelt elhatározásából megkezdte tevékenységét a Társaság Előkészítő Bizottsága, amelynek feladata volt az alakuló közgyűlés megszervezése és az ideiglenes alapszabály kidolgozása. Azt követően 1990. december 5-én a Természettudományi Múzeum előadótermében tartottuk meg alakuló közgyűlésünket, amely kinyilvánította akaratát a Társaság megalakítását illetően, egyúttal elfogadta az ideiglenes alapszabályt, valamint a minden egyes tagtárs megkérdezésével bonyolított választás eredményeként megalakította a társaság vezető testületéit, a választmányt és az elnökséget. Az alakuló közgyűlés tényéről, a közgyűlésen hozott határozatokról, a Társaság ideiglenes vezető testületéiről a szakmai főhatóságot megfelelőképpen tájékoztattuk, egyben együttműködési szándékunkról biztosítottuk a partner testületeket. Az alakuló közgyűlést követően az Ideiglenes Választmány és az Ideiglenes Elnökség azonnal megkezdte munkáját. Rendszeresen megtartotta a választmányi cs elnökségi üléseket. Az üléseken elhangzottakról tájékoztatta a tagságot. Az elnökség kezdeményezésére a Fővárosi Bíróság 3531. sorszám alatt 1991. április 16-i dátummal felvette a társadalmi testületek jegyzékébe. A bírósági bejegyzést követően a Társaság működési feltételeinek megteremtése és a Társaság működésének megszervezése jelentette a legfontosabb feladatot. így kérelemmel fordultunk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályához a Társaság anyagi támogatása céljától, valamint kialakítottuk azt a munkaszervezeti formát és tevékenységi koncepciót, amely majd a munkacsoportok megalakulásával realizálódott. Szűkös anyagi lehetőségeink miatt a minisztériumi támogatás megérkezéséig még a levelezésünk felfüggesztésére is rákényszerültünk. A rendszerváltással együtt megjelenő és a területünket is érintő ideiglenes jogbizonytalanság miatt - a tagság kifejezett nyomására - 1991. december 11-én megtartott választmányi ülésünkön elfogadott „állásfoglalásában szükségesnek tartottuk a „nemzeti érdekű közgyűjtemény" fogalmának bevezetését, annak minden jogi következményével együtt. Az „állásfoglalás" kibocsájtására azért volt szükség, mert a tárca elmulasztotta a lehetőséget, hogy időben bekapcsolódjon az önkormányzati törvény előkészítő munkálataiba és az előzetes tárgyalásokon érvényesítse a szakma érdekeit. - Ettől fogva helyeztük a Társaság működésének előterébe az intézményrendszer helyzetét biztosító törvényi garanciák kidolgozásának feladatát. Az 1992. év a munkacsoportok megszervezésével adott új lendületet a Társaság életének. Ezúttal ismételten az egész magyar muzeológus társadalomhoz fordultunk és társasági tagságra való tekintet nélkül kezdeményezői voltunk a múzeológiai tevékenység minden egyes szakágát felölelő munkacsoportok megalakításának. A felhívásunk további taglétszámnövekedéssel járt. A munkacsoportok megszerveződése és önálló tevékenységük megkezdése mellett az ideiglenes vezetőség előkészítette az első rendes közgyűlés megszervezését és átdolgozta az ideiglenes alapszabályt immár véglegessé. A Társaság 1992-től rendes éves költségvetéssel dolgozik. Áttekintve a Társaság működését — jóllehet a beszámoló nem terjed ki a társasági élet minden részletére, így a partner szervezetekkel való kapcsolatfelvételre és a szakmai fórumokon történt részvételre — mégis önkéntelenül adódik a kérdés: Miben rejlik a Társaság létének titka? - Mondhatnánk: Természetesen a tagságában! - Van azonban egy igen megszívlelendő jellemzője a Társaság működé115
