Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)

VI. Észrevételek a múzeumi törvénykoncepcióhoz (64-88. sz.)

Művelődési Minisztériumnál kezelt „Múzeumok” cím keretében, illetve a felügyeletet ellátó minisztérium költségvetésében biztosítsa.

Állami fenntartású országos múzeum alapítására és megszüntetésére az Országgyűlés jogosult.

A nem állami alapítású, de országos feladatkörű múzeum létesítését és működését az állami költségvetés a művelődési miniszter egyetértése alapján támogathatja.

4. A múzeumok kategorizálásában megfontolandó a nemzeti, országos és szakmúzeumok szerinti csoportosítás. Következetlenül keveredik a területi és a szakmai elv, másrészről bármelyik csoportba sorolt múzeum egyben magán viseli (viselheti) a másik két csoportjellemzőit is.

A nemzeti múzeumok felsorolása vitatható. Ugyanis vagy az 1957-ben létesült másodlagos kiválásé (Szépművészeti Múzeumból és Fővárosi Képtárból) Magyar Nemzeti Galéria nem tartozik ide, vagy a felsoroláshoz pótlólagosan az ugyanilyen kötődéssel indokolható Szabadtéri Néprajzi Múzeumot és az Országos Műszaki Múzeumot is be kell venni.

Hasonlóképpen felületesen nagyvonalú az országos múzeumok kategóriájába sorolás is, mely csupán a rendszerváltás utáni szerencsésebb körülményei folytán állami költségvetésből részesülőket veszi számításba, a feladatkör, gyűjteményi érték és más tekintetben is teljesen azonosnak minősülő többit pedig egyszerűen kihagyja a besorolásból.

Irracionális és ellentmondásos továbbá, hogy a szakmúzeumok kategóriájába sorolt összes többi országos jelentőségű múzeum állami tulajdonát és finanszírozását megkérdőjelezi, illetve magántulajdonú intézménynek nyilvánítja a közgyűjteményi átmentés céljából összekoldult alapítványi fenntartásra kényszerűiteket. Holott ezek eredetileg sem voltak vállalati alapítású és tulajdonúak (ahogy a tvr. szövegtervezete tudatosítani szándékozik), hanem szaktárcák és főhatóságok által létesítettek, melyek egy része az önkényes fenntartói költségmegvonások áldozata lett. Megengedhetetlen, hogy a jogszabályban összekeverjük a valóban vállalati alapítású, vállalat történeti emlékeit őrző kisebb szakmúzeumokat a jellemzően szaktárca alapítású országos gyűjteményű és feladatkörűekkel. (Még az előzőnél is rendezni szükséges a tulajdon kérdését.)

Fentiek alapján sem a törvénytervezet szerinti kategorizálás, sem az annak alternatív a, b változata nem fogadható cl.

Ajánlott megoldás:

A múzeumok kategorizálása minden nehézség nélkül elvégezhető akár 3-as csoportosítás szerint is:- területi (országos, megyei, táj, helyi)- tulajdonformák (állami, testületi, felekezeti, alapítványi, magán)- szakmai (tudományági) (régészeti, term.tud.-i, művészeti, általános stb.)

Ez a megoldás egyben a nemzetközi (UNESCO) szerinti kategorizálással is összhangban lehetne. A nemzeti múzeumokat illetően:

Egyetlen múzeumnál, az 1802-ben alapított anyaintézménynél javasolható (hagyománytisztelet stb.) az eredeti elnevezés megtartása.

A legcélszerűbb és reális megoldás, ha valamennyi országos feladatkörű múzeum (a lényegtelen fenntartási formától függetlenül) az „Országos múzeumok” kategóriába kerül.

Országos feladatkörüknél és kulturális közgyűjteményi jelentőségüknél fogva mindegyikre kivétel nélkül vonatkozzék a mindenkori állami fenntartás kötelezettsége, a privatizáció tilalmával.

Kisebb a nemzeti érdek sérelmének a veszélye egy esetlegesen működésképtelen országos feladatkörű múzeum megszüntetése melletti döntés esetén (anyagának más múzeumba való helyezésével), mint egy részüket kizárni az állami gondoskodás köréből.

5. Nemzeti vagyont képező muzeális értéket exportálni tilos, ha az a múzeumi törvény rendelkezéseit sérti. Múzeumi Tanács (Bizottság?) véleményének alapján a művelődési miniszter által engedélyezett kivitel esetén az érték után progresszív díjat kelljen fizetni (akár külföldi pénznemben). Ez esetben is érvényesüljön az állami elővásárlási jog.

Engedély nélküli külföldre származtatás esetén a tárgy teljes értékét meg kell fizeni az állam javára, az egyéb szankcionálás következményével.

6. Megfontolandó, hogy a részletes új múzeumi törvény helyett nem lenne-e célszerűbb és hasznosabb egy kerettörvény-tervezet előterjesztése a Parlament elé a múzeumi, levéltári, könyvtári és műemléki történeti értékek azonos alapevek szerinti védelme és közgyűjteményi fenntartási, támogatási, tulajdonjogi stb. ügyeinek egységes jogi rendezése érdekében.

102