Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 3. szám - Külföldi lapszemle

Külföldi lapszemle.

69

iskola kötelessége, hogy bizonyos mennyiségű szót élővé Legyen növendékeiben, feladata, hogy elősegítse a szókincs bővülését.

Tettamanti úgy véli, hogy ennek a 3000-es szókincsnek élővé tétele nyomasztó teherként fekszik a tanárság vállain ; én úgy érzem, hogy a nyelv- tanításban éppen ez a művészet.

A szerzőnek mindinkább elkedvetlenedő vizsgálata a tankönyvek (Bitter—Puhr—Thienemann) szóanyagának lelkiismeretes, gondos és igen fáradságos vizsgálatából ered. Megállapítja, hogy a szavaknak a tankönyvekben való előfordulásuk szerint voltaképpen igen kevés alkalom nyílik a szó, a szavak egy részének felelevenítésére, és a tanárnak igen ügyesnek kell lennie, és igén fárasztó munkát kell végeznie beszédgyakorlatokkal, ha célját el akarja érni.

De voltaképpen nem is az a probléma Achilles-sarka, hogy a szavak tanításunkban számszerint hányszor forduljanak (fordulnak) elő. A beszédkészségre való törekvés ázt parancsolja, hogy tervszerűen többször elevenítsük fel őket. Mit jelent ez, és miért van a hangsúly a tervszerűségen és nem a mennyiségen? Mert: igen sokszor feleleveníteni a szavakat, tulajdonképpen nem is nehéz feladat. Volt egy latin tanárom, aki minden óra első 10—-15 percét arra fordította, hogy szavakat kérdezett, szavakat és kifejezéseket elevenített fel növendékeiben. Ez az eljárás a szövegmegértést kétségtelenül elősegítette, ha nem is volt gazdaságos módja a felelevenítésnek, és csak a szövegmegértés, majd a magyarból latinra való fordítás szempontjából volt hasznos. A beszéd- készség azonban magában foglalja az analógia-képesség fejlesztését, ez pedig csak a szavaknak minél változatosabb nyelvi formában való felelevenítése, gyakorlása útján jöhet létre. A tervszerű és előrelátó fogalmazás-tanítás a szónak különböző formájú felelevenítését tűzi ki céljául, ez a voltaképpeni problémája. Ez pedig nem megoldhatatlan probléma, és egyszersmind azt is jelenti, hogy az analógia fejlődésével az új szavak számszerinti (különböző nyelvi formákban) felelevenítése mindinkább csökken.

Ebben a fejtegetésemben a kérdésnek csak általános jellegű részeit tárgyaltam, mert a részletező megbeszélést a folyóiratok mai terjedelme egyszerre nem bírja el.

Eger. Lemle Rezső.

KÜLFÖLDI LAPSZEMLE I

Die philosophischen und religiösen Grundlagen des schweizerischen Gymnasiums. 1941. Verlag H. R. Sauerländer et Co. Aarau. 89 1.

Ez a rendkívül tanulságos könyvecske a svájci gimnáziumi igazgatók konferenciáján elhangzott következő előadásokat tartalmazza: Les bases philosophiques et religieuses des gymnases confessionnels catholiques, par M. le Chanoine G. Rageth ; Die weltanschaulichen Grundlagen der konfessionellen protestantischen Gymnasien, von Rektor H. v. Orelli; Die philosoj*hi- schen und religiösen Voraussetzungen der Gymnasialbildung an der konfessionslosen neutralen Staatsschule, von Dr. P. Gessler ; Was würde eine christliche Begründung des .Gymnasiums bedeuten? von Prof. Dr. H. Barth. Végül az előadásokhoz fűződő megbeszélés tömör összefoglalása olvasható.

Rendkívül érdekes és tanulságos lenne a könyv egész anyagának ismerte* tése, minthogy azonban a papírhiányra s azzal kapcsolatban Szemlénk korlátozott terjedelmére is tekintettel erre nem igen van lehetőség, a bennünket/ legközvetlenebbül érdeklő második előadás gondolatmenetét foglalom össze amelyik a svájci hitvallásos protestáns gimnáziumok világnézeti alapjaival foglalkozik a következőkben :

Az előadásból mindenekelőtt azt tudjuk meg, hogy Svájcban három hitvallásos protestáns gimnázium van : Schier-ben, Bern-ben és Zürich-ben.