Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 4. szám - Vitéz Dr. Bessenyei Lajos: Az ORTE memoranduma az Országos Közoktatási Tanácshoz
\ A) Egyetemes tanügyi kongresszus. Akárhogyan végződjék is a mai világháború, bizonyos az, hogy nyomában nagy változások fognak bekövetkezni minden vonatkozásban, igy a köznevelésünk terén is. Feltétlenül szükségesnek vél jük, hogy ezekre a változásokra idejében készüljünk fel. A háború, amely idáig nemzetünket különben is meglehetősen elkerülte, nem lehet ok a halogatásra és elodázásra. Másutt, ahol a háború terheit sokkal erősebben érzik, már most új köznevelési törvényeket készítenek elő. Az új nevelésügyi elvek megbeszélése és hazai viszonyaink között leendő megvalósítása érdekében legcélravezetőbbnek mutatkoznék egy egyetemes tanügyi kongresszus megrendezése. Legfontosabb feladata lenne a különböző fokú és fajtájú iskolák egymás alá és egymás mellé rendelésének egységes célkitűzésű szabályozása. B) Egységes köznevelési törvény. Kiváló református köznevelőink (Imre Sándor, Mitrovics Gyula stb.) inár régen sürgetik a magyar egységes köznevelési törvény megalkotását. \la különböző iskolafajtáink összefüggése igen laza, mozaikszerű, sem ki nem egészítik egymást, sem nem folytatásai egymásnak. Az egységes köznevelési törvény megállapítaná, hogy a magyar nemzet életében milyen típusú iskolákra van szükségünk ; megállapítaná minden egyes típus célját, rendeltetését, tanítási anyagát; szabályozná a minősítési és képesítési feltételeket; új alapokra fektetné az egész iskolánkívüli népművelést, melyben uralkodó szerepet vinne a magyarságtudomány ; megszervezné a tanító- és tanárképzést és a tanérők számára szolgálati pragmatikát adna. C) Tanító- és tanárképzés. Az egységes köznevelési törvény keretei között egységessé kellene tennünk a különböző fokú és fajtájú iskoláinkban működő tanerők képzését is. Erre adjuk mintául a következő tervezetet. 1. Az érettségi vizsgálat letételé után kétéves pedagógiai akadémiái kellene végezni mindenkinek, aki magyar köznevelő akarna lenni bármilyen iskolafajtánkban. A nyert oklevél jogosítana az elemi iskola alsó négy osztályában való tanításra^ Ezzel a működéssel a tanerők a IX., VIII., VII. fizetési osztályban helyezkednének el. 2. Amelyik köznevelő tovább akarna menni, annak két éven át tudomány- egyetemi tanulmányokat kellene folytatni két szaktárgyból — a magyar nyelv és irodalom a mai formájában továbbra is mindenkire kötelező maradna — és a második év végén vizsgálatot tenne, amelyen szerzett oklevél képesítené az illetőt a gimnáziumi négy alsó osztályban, a polgár5 iskolában, az V—Vili. elemi osztályban stb. való tanításra. Ezeket a VIII., VII., VI. fizetési osztályba neveznék ki. 3. Üjabb kétéves egyetemi tanulmány után és a negyedik év végén leteendő vizsgálattal képesítést nyerne a középiskolák felső négy osztályában való tanításra. Ezek a tanárok a VII., VI., V. fizetési osztályba lennének besorolva. 4. Feltétlenül gondoskodni kell a már működő tanárok továbbképzéséről is. A mai tanfolyamok, amiket ezen célból tartanak, semmiképpen sem kielégítőek : egyfelől csak a tanárok kis töredéke vehet rajtuk részt, másfelől az egész rendszerük messze elmarad attól a céltól, amit általuk elérni reménylenek. Az ORTE központi igazgatósága ezeket a javaslatokat 1944 március 1-én tartott ülésén letárgyalta és határozati erőre emelte, felterjesztésüket az Országos Közoktatási Tanácshoz elrendelte. Debrecen. Vitéz dr. Bessenyei Lajos, Dr. Bessenyei Lajos : Az ORTE memoranduma az Orsz. Közokt. Tanácshoz. 81
