Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 4. szám - Vitéz Dr. Bessenyei Lajos: Az ORTE memoranduma az Országos Közoktatási Tanácshoz

Dr. Bessenyei Lajos : Az ORTE memoranduma az ürsz. Közokt. Tanácshoz. 77 jelölése.“ Ezeket a javaslatokat helyeselni lehet, mert valóban ez az egyetlen módja a javításnak. Csupán a „minimális anyag“ megjelölése nem elegendő, mivel azt a túlbuzgó tanárok lépten-nyomon áthághatják. Hanem a mini­mum mellett meg kell adni a maximumot is, vagyis pontosan kitűzni a két limest, aminek keretein kívül nem lelieL és nem szabad túlterjeszkedni. Ezen­kívül az Egyetemes Konvent hozott még akkor egy 18 pontból álló határoza­tot is, amely igen megszívlelendő résztetintézkedéseket tartalmaz, és ezeknek végrehajtása szintén sokat javíthat a mai káros állapoton.-­3. Az Egyetemes Konvent ugyanezen jegyzőkönyvi pontjában van emlí- lés téve egy egészen eredeti javaslatról (Debrecen, fiúgimn.), amely szerint „hetenként egy nap a leventekiképzés, írásbeli feladatok elkészítése, esetleg egyesületi élet céljaira tartassák fent“. Ez tulajdonképpen angol norma volna, mert az angol középiskolákban egy nap, rendszerint a csütörtök, egészen mentes a szellemi munkától, ellenben mindvégig a sportnak van az átengedve. 4. A heti óraszám redukciójánál utalunk egyesületünk elnökének fent- említett tanulmányára, amelyben az I. és II. o. heti óraszáma 24, a 111. és IV. o. 26, az V. és VI. o. 28, a VII. és VIII. o. 30. Ezeken felül semmiféle címen több óra nincs és minden délután egészen szabad lenne. 5. Helyes és célszerű lenne a tankönyvek terjedelmét is csökkenteni, természetesen azzal a szigorúan megtartandó és ellenőrizendő feltétellel, hogy az egyes tanárok ne írassanak a tanórákon a tanulókkal jegyzeteket. A tankönyvek legyenek jók, olcsók, szépek és szemléltető képekkel bőven el­látottak. A kiadandó tankönyvek megbhálásának mai módját át kell alakítani. A tanárok számára kívánatos az egyes tantárgyakra vonatkozólag vezérkönyvek és szak-kézikönyvek kiadása. D) Módszer. 1. A teljes módszertelenség ép olyan hiba, mint a túlzásba vitt módszeres­kedés. A céltudatosan kidolgozott és tervszerűen alkalmazott módszer el­engedhetetlen alapfeltétele az eredményes tanításnak. Sőt egyik kiváló és híres református pedagógusunk, néhai Dóezi Imre, egy értekezleten a követ­kezőket mondotta: „A túlterhelés kérdése tulajdonképpen módszertani probléma,“8 amivel azt kívánta kifejezni, hogy helyes módszer alkalmazása esetén nincs túlterhelés. Ez bizonyos mértékig téves megállapítás, de kétség­telenül sok igazság van benne. 2. Éppen azért okvetlen meg kell kívánni a tanításban : 1. a tanárok előkészülését a tanórákra és 2. a tanítás tervszerűségét. Hosszadalmas lenne e két feltétel részleteinek a megtárgyalása, de felesleges is, mivel a 3500 1936. ein. sz. VKM rendelet e tekintetben alapos útmutatásokat tartalmaz. Csak arra kell nagyon vigyázni, hogy se a tanító tanárok, se az ellenőrzést gyakorló tényezők (igazgató, szakfelügyelő, főigazgató) ne menjenek túlzásba a maguk feladatainak teljesítése közben. A másik dolog, amire igen ügyelni kell, ^zon igazság, hogy nem minden jó, ami új, s nem minden rossz, ami régi. E) Tanárképzés. 1. Megdönthetetlen igazság, hogy a jó tanáron fordul meg legnagyobb részben a tanítás és nevelés sikere. Iskolaépületek, szertárak, könyvtárak és más egyéb kellékek csak kis részben biztosíthatják az eredményes közneve­lést. Éppen azért rendkívül fontos és a legelső feladat a helyes, e célnak meg­felelő tanárképzési Kétségtelen, hogy az 1924 : XXVII. te. a tanárképzés (erén lényeges és értékes változtatásokat hozott a megelőző múlthoz képest, de az elmúlt másféf évtized súlyos fogyatkozásokat és hiányokat mutatott meg, amelyeket sürgősen orvosolni kellene. 8 A debreceni református Kollégium gimnáziumának 1928 nov. 30-án tartott szülői érte­kezletén, melynek tárgya „A tanulók túlterhelése“ volt, mondotta az idézett szavakat.

Next

/
Thumbnails
Contents