Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 4. szám - Vitéz Dr. Bessenyei Lajos: Az ORTE memoranduma az Országos Közoktatási Tanácshoz

78 Dr. Bessenyei Lujos : Az ORTE memoranduma az Orsz. Kiizokt. Tanácshoz.

2. A tudományegyetemek bölcsészetkarai ma is a tudósképzést szolgálják, érthetetlenül, hiszen a hallgatóknak legfeljebb 1%-a választja tanulmányi céljául a tudós pályát, 99% már kezdettől fogva határozottan tanár akar lenni. E kirívó és sajnálatos visszásság megszüntetését célozták a tanárképzőintézetek, amelyeknek előadáséi pótolnák a középiskolai tanári vizsgálatok anyagát, és lennének hivatva előkészíteni a leendő tanárokat középiskolai köznevelői pályájukra. De e tanárképzői előadások is legnagyobb részükben nem oldják meg a célkitűzésüket. Ez az egyik Achilles-sarka mai tanárképzésünknek, a másik a gyakorlati, vagyis ötödik évvel kapcsolatos. E kérdést részletesen tárgyalja egyesületünk elnöke egyik nemrégiben megjelent cikkében,9 amelyben utal a „Magyar Felsőoktatás“ c., Hórnan Bálint által közzétett és Mártonffy Károly által szerkesztett háromkötetes munkára, különösen annak harmadik kötetére, ahol ez a probléma részletes tárgyalást nyert. Az itt nem említett részleteket onnan bárki megszerezheti.

3. Javaslatok :

a) mivel rendes időben alapvizsgára a hallgatóknak csak 50%-a, szakvizsgára pedig csupán 20%-a jelentkezik, azért a tanulmányi időt egy évvel fel kell emelni

b) az alapvizsgálat az első év végén teendő le leszűkített anyagból és ez a vizsgálat legyen szelektáló célú is ;

ej a különböző vizsgálati anyagokból ki kell hagyni a tudósképzés anyagát, de viszont legyen benne a teljes középiskolai tananyag;

d) a bölcsészethallgatók heti óraszáma minimum 24, maximum mindenféle címen 30 lehet; ezekből csak 12 legyen egyetemi óra, a többi tanárképzői;

c) a tanárképzői előadások szaktárgyanként tantervszerűleg legyenek megállapítva, és ugyanígy adják is elő azokat, úgyhogy 4—5 év alatt minden egyes középiskolai tantárgy anyaga teljes és kimerítő tárgyalásban részesüljön ;

/) ezeket a tanárképzés előadásokat legnagyobb részben középiskolai tanárok tartsák, akiknek megvan a kapcsolatuk a való élettel és a gyakorlati tanítással ;

g) a gyakorlati óv mindenesetre egy teljes tanév legyen, mégpedig kizárólag szeptember 1-től június 30-ig tölthető csak ki, hogy így a jelöltek végigcsinálják egy kerek tanév minden mozzanatát;

h) vidéken semmi körülmények közt se lehessen gyakorolni ; ellenben az egyetem székhelyén más intézetek, nemcsak a gyakorlógimnázium, kiváló tanárai mellé is legyenek beoszthatok gyakorló tanárjelöltek ;

íj a próbatanítás lefolytatásának mozzanatai határozott szabályozást nyerjenek, és a sikertelen eredménynek érvényt kell szerezni azzal, hogy az ilyen jelöltet egyévi megismétlésre kell kötelezni, s ha ez sem sikerülne, úgy tanár belőle ne lehessen.

i F) Leoenleség.

1. Revideálni kell a levenleségre vonatkozó intézkedéseket is. Kívánatos, hogy az Országos Közoktatási Tanácsnak éppen úgy a hatásköre alá tartozzék a leventeség is, mint ahogyan odatartozik a középiskola. A középiskolai leventeség nevelési problémáit, legyenek azok testiek vagy szellemiek, nem lehet kivonni a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter legfőbb irányítása alól.

2. A leventeség terhes elfoglaltságot ró az ifjúságra, a tanárokra és az intézet igazgatójára. A cél érdekében a lehetséges könnyítéseket sürgősen eszközölni kell.

3. Az egyes osztályok levente-tankönyveiben tárgyi tévedések vannak, 'ezeket helyesbíteni kell.

4. Legcélszerűbb lenne az ú. n. Honvédelmi Ismeretek anyagát a rokon rendes tantárgyak anyagába besorolni. Ezért nem kell új tankönyveket írni, hanem csak kisebb füzetekben mellékelni az illető tanítási anyagot.

9 Vitéz dr. Bessenyei Lajos: „Tudósképzés, tanárképzés“, Prot. Tanügyi Szemle, 1943. évf. aug. szám, 169—176. 1.