Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 3. szám - Dr. Szabó Magda: A modern latin-oktatás problematikája

52 Dr. Szabó Magda: A modern latin-oktatás problematikája. a XVII. század latinnyelvű irodalma, a még élőbbről való gesták, krónikák, feljegyzések mind az antik kultúrát lehellik, de azt mutatják az irodalom magyarnyelvű termékei is, a gótika latin eredeti után készített darabjai a renaissance magyar alkotásainak klasszikus allúziói, a reformáció korának munkássága, a barokk idillek és eposzok, a Vergiliust követő Zrínyi és az Ovidiust utánzó Gyöngyössi — a rokokó gráciái. Faludy Fortunája, Csokonai Cupidója, mind. A deákos iskola, főleg a magyar Horác, Berzsenyi, akinél fájdalmasabban aligha látta valaki a hanyatló római s a hanyatló magyar nemzet közötti szörnyű szellemi rokonságot. A klasszicizáló, Sallustius-fordító Kazinczy, Kölcsey Odysseusa, aki Kalypso keblén is a hazát sírja vissza ; a nemzeti megújhodás korában a régi homerosi-virgiliusi világ zenél Vörös­marty sorai között, s Petőfi Sándor Coriolanust fordítja le. Arany és utána bárki szellemi nagyságaink közül ki tudta-e kerülni a nagy antik hatást, nem fordul-e a fin de siécle mélabújában Reviczky szeme ä Pán halálára, s nem álmodik-e a modern Babits „klasszikus álmokat“? Minden lépésünk latin alapon mozog, ott mozgott apáinké» ősapáinké. Egész világunk klasszikus talajra épült, mégis vád éri a latint, legtöbbször az, hogy nem nevel gyakorlati életre. De vájjon mit kezdene nélküle az orvos, a mérnök, a gyógyszerész, a pap, a tanár, az ügyvéd, vagy bárki, aki egy múzeumba téved, újságot vesz a kezébe, civilizációról, jussról, templomról, minisztérium­ról, líráról olvas. Hiszen még ez a szavunk is : kultúra -— latin. Általános műveltség latin tanítás nélkül elképzelhetetlen. Élő nyel­vek tanulása régi latin nyelvtani alapokon történik, az emberiség szellemi életének, művészetének, de még technikai fejlődésének ismerete is lehetetlen lenne latin nélkül. Hogy nem olyan jellegű praktikus tudást ad, mint például a gyorsírás, az kétségtelen. Azon­ban furcsa kincs : fényt derít sok mindenre, később akkor, amikor a gyermek lelkében már régen elhalványodott az ablativus absolutus, s csak a tiszta szellem maradt meg. Aki a latin nyelv gimnáziumi oktatása ellen van, valószínűleg nem nézte meg az érem mindkét oldalát. Ne féltsük gyermekeinket attól, hogy sok gyakorlati, egészen praktikus tantárgy között ez a tiszta humánjellegű is szerepel. Amit a gyermek latinból tanul, túl nyelvtanon és régiségtani tényeken, az a tiszta szellem, a meg­tisztult világnézet, az Róma maga, mely megmarad a lelkében, meg­bújik a haladó idők sodrában, s akkor merül fel halkan, észervétlen, de a helyes életszemlélet fényében, a nagy eszmék, a világ átfogó gondolatai megértésének tükrében, amikor a legnagyobb szükség van rá, amikor nem várja senki. A latin nem holt nyelv, csak nem beszélt nyelv, s óriási különbség van a két meghatározás között. A latin élő, ható valóság, művészeti emlékeivel, irodalmival, lélek­formáló erejével. Ida a gyermek lelkében semmi más nem marad meg belőle majd, csak az, amit az első latin óráján tanujt, hogy Extra Hungáriám non est vita, meg az, amit a másodikon, hogy Soli Deo Gloria, ha azt érjük el csupán, hogy érteni és felismerni tudja a Szépet, tisztult világképet nyer és fegyelmet tanul a nagy jellemektől, áldozatosságot és bölcs mérsékletet, az is elég arra, hogy megértesse mindenkivel, mit vesztene nélküle a világunk, s mikép teszi a gyermek lelkét gazdagabbá, nemesebbé.

Next

/
Thumbnails
Contents