Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 3. szám - Dr. Szabó Magda: A modern latin-oktatás problematikája
Ur• Szabó Magda: A modern latin-oktatás problematikája. 49 A modern latin-oktatás problematikája. 1. Létjogosultság és időszerűség. Századunk a technika százada. Amit a múlt századok rajongói megálmodtak, lassanként valóra válik : a tenger mélyén kábel rejtőzik, szikratáviratot küldhetünk Amerikába, egy gombnyomásra Rómából röpíti felénk a harangszót a rádió, s a levegőben olyan szabályszerűen közlekednek a repülőgépek, mint hajdan a postakocsik. Óriási gyárak épülnek, nagyjelentőségű üzleteket kötnek, új felfedezések gazdagítják az emberiséget, lassan minden megoldatlan problémára megoldást találnak, s a „technikai civilizáció“ szinte közel áll a befejezéshez. Minden percnek kettős értéke van, egy az egyén s egy az emberiség szempontjából; a tudomány kiszorít minden feleslegest, s a gyors sikernek rendeli alá életünk ütemét. Az ifjúság nagy része, kikerülve az iskolából, gyakorlati jellegű pályán helyezkedik el : egyetlen más korszak nem kívánt még annyi mérnököt, vegyészt, építészt, tudományos módszer-képezte gazdát, iparost, kereskedőt, mint a mai. S mégis, mint a múlt világ kísértete, e modern kor középiskolájában itt szerepel a latin a tanítandó tárgyak között, nemcsak a fiú, hanem a leánygimnáziumokban is. A humán fiúgimnáziumban első osztálytól érettségiig, a leányoknál pedig hol a négy felső osztályban, hol a harmadik osztálytól kezdve, jelenlegi tanügyi törvényeink szerint a harmadiktól. Nem volt még tantárgy, melynek létjogosultságát annyiszor támadták s annyiféle szempontból kétségbevonták volna, mint éppen a latin nyelv. Nézzük meg kissé közelebbről ezt a kérdést. Tapasztalhattuk, hogy ezek az évtizedek, melyekben élünk, közelebb hozták az országokat egymáshoz, mint valaha, s a boldogulás fontos feltételéül az idegen nyelvek pontos tudását jelölték meg. Olasz, német, francia, angol szó hangzik a középiskolákban, tanfolyamokon, s a laikus számtalanszor szögezi a gimnáziumnak a kérdést: hogy juthat az idegen nyelvek között helye — mégpedig ekkora óraszámmal — a latinnak, amely holt nyelv, s amelynek tanulásából gyakorlati haszna nem lesz senkinek. Álljunk meg kicsit ennél a kérdésnél. Gyakorlati haszna. Gyakorlati hasznot, azaz szakműveltséget kiváló szakiskolák biztosítanak. Ipari, kereskedelmi szakiskolák, kissé az egyetemek, műegyetemek, technológiák. A humánjellegű gimnázium sajátos szerepe az, hogy általános műveltséget nyújtson a tanulónak, az általános műveltség pedig nem képzelhető el az évezredes latin kultúra ismerete nélkül. A miniszteri utasítás következő- kép szól erről a kérdésről : „A gimnáziumban a nemzeti tantárgyak
