Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 2. szám - Csanády Sándor: Küzdelem az érdemi osztályzásért
Csanádi/ Sándor : Küzdelem az érdemi osztályzásért. .37 sajtó is betört az iskola kapuján. A társadalom nyomása volt az erősebb : a szelekció megbukott. Mikor ez a per a legmelegebb volt, akkor írtuk a fentemlített cikket: „Minőség vagy mennyiség ?“ A társadalomnak azóta sem szűnt meg abbeli igyekezete, hogy az iskolára ilyen irányban is hatást gyakoroljon, és belső ügyeibe is belenyúljon. A sajtó most is segít ebben a dologban. Föltétien kívánatos a szülői ház és az .iskola együttműködése, de ez a kapcsolat csak akkor hasznos és eredményt hozó, ha abból a tanulónak jobb munkára való serkentése származik, s a tanuló védelme kellő határok között marad. A másik ok, ami miatt nem lehet, nehezen lehet a megnyugtató iskolai elbíráláshoz eljutni: az új nevelési eszméiül. Már a Nevelésügyi Szemlében megjelent cikkünkben említettük és kifejtettük, hogy a tanár és tanuló, az iskola és szülői ház, az iskola és társadalom között olyan kapcsolat épül és épült ki, hogy a tárgyilagos Ítélethez szükséges távolság és feltételek mind gyakoribb esetben hiányoznak. Az új nevelési eszmény a közvetlenség jelszavát túlságosan kihangsúlyozza. Vannak már olyan esetek, amikor tanár, tanulók, szülök időnként összejönnek, hogy ú. n. ,,club“-o.t teremtsenek, ott a tanulók látókörét tágítsák, időszerű kérdéseket megtárgyaljanak. Máskor meg teaösszejöveteleket ren“ deznek, hogy iskolai és egyéb dolgokat megtárgyaljanak. Mindé2 annyira kedves és szép dolog, hogy föltétien az új pedagógia nagy diadalának kellene tartanunk, ha a következmények és mélyebb megfigyelések igen sok kedvezőtlen és káros jelenséget nem mutatnának. Nem vitatjuk, vannak tanári egyéniségek, akik ilyen módszereket is alkalmazhatnak, de általánossá az efféle nevelési alkalmakat tenni nem lehet. Az ilyenre alkalmas tanári egyéniségek annyira ritkák, hogy nem százalékokról, de csak ezrelékekről beszélhetünk. A személyünkben megfigyelt és összegyűjtött esetek a tanulmányok és fegyelem meglazulására vezettek. De akarva, nem akarva, alkalmat szolgáltattak arra is, hogy az intézet más tanárainak a 'dolgait, magán- és iskolai ügyeit megbeszéljék. Azaz : emberszólást kövessenek el. Az iskola, a tanár álljon a tanuló mellé, legyen neki melegszívű vezetője, segítője, de mindenféle keretnek a lebontása előbb-utóbb szabadosságra vezet. Más az óvoda udvara, és más a kamaszkodó diákok iskolai folyosója, ahol könnyen terem a visszaélés szándéka és kísértése, de ténye is. Ha pedig a tanár részéről található meg a népszerűség melegébe való sütkérezés vágya és igyekezete : fokozott baj. A szelekció próbaperének idején a szülők építették a hidat igen eredményesen és erősen az iskola felé, azóta pedig az új nevelési irány túlzó hívei az iskolából építik a hidat a társadalom felé. F.zek a hídverések — mint az imént mondottuk nem vezetnek mindig megnyugtató eredményre. Azután a pedagógiai motívumok közé elvegyülnek itt-ott kivetni való szempontok is. A tárgyi tudás jelentősége és a nevelési cél fogalmai is össze
