Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 7. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 159 „Átkozott legyen a tanítóm !... “ Lin Yutang, kínai író a Bölcs mosoly c. munkájának a mottója ez : Nem az igazság teszi naggyá az embert, hanem az ember teszi naggyá az igazságot I S valóban úgyis vanl A gyöngykagylóban ott van a gyöngyszem, amit egy betolakodott, kicsi homokszem oldhatatlan keménysége vált ki ebben az értékes puhánvban, s mégis a gyöngyszem a kagylóban a fájdalom kristálya, amit —- ha szabadon lenne — egy tyúk kapirgálás közben bekapna és a zúzájába rejtene; jön az ember és megállapítja, hogy ez az értéktelen, tengeri fövenyszem igazgyöngy s a gyötrődés és fájdalom izzadmánya koronákat ékesítő érték lesz... így vagyunk az igazsággal is! Legyen az akármilyen természetű igazság! Emberi igazságok azok! Az ember teszi igazsággá! Ezért van az, hogy annyi igazság van! Ezért van az, hogy a legtöbb ember azt hiszi, hogy neki van csak igaza! A tanár, a tanító, a nevelő azt hirdeti, hogy neki van igaza, mert ő pontos és kimért pedagógiai szabályok szerint járt el a tanulóval szemben. A szülő szentül meg van győződve, hogy csak ő tudhatja, mi az igaz? A tanuló legtöbbször azon az igazságon áll, hogy egyik félnek sincsen igaza! Mi hát itten az igazság? Dosztojevszkij szerint ötven ruhát kell magunkról levetnünk, hogy igazi lényünk előtűnjön. Nietzsche szerint a természeti és szellemi harmónia csúcspontja az igazság, Spinoza szerint az igazság mindig megvilágosítja önmagát s az ellentétet is! Rien 11-est beau, que le vrai, le vrai seul est aimable! Csak az igaz szép, csak az igaz szeretetreméltó! — tanítja egy francia szállóige. A világot a szeretet szülte, a szeretet tartja fenn, a szeretet felé tart..., a szeretet a legtisztább igazság —- hirdeti Rabindra Nath Tagore, hindus költő. . . Ez mind igazság, emberi igazságok az ezer valóról ezer színben... Igaz az, aminek a szívünk nem mond ellent, igaz az, amire tiszta lelkiismeretünk igent bólint ... Igaz a gyermek ragyogó, két szeme, igaz a tavaszi feltámadás, igaz a keserű könnycsepp, igaz mindaz, ami az életben szép és jó... Igaz a gyermek, mert a szeretet szülte, a tökéletes jó: az Isten tartja fenn, mert az örök élet titka, a jóságnak élő kamatja. Áldott az a szülő, akinek egészséges gyermekei vannak! A gyermek a szülőknek legtisztább álma! Az a lélek, kinek az Ég nem adott gyermeket, de szeretettel felveszi mások gyermekeinek a gondját, a jó Isten emberpalántáit gondozza, amiért gazdag fizetést kap magától a Mindenhatótól. íme, a nevélő és szülő találkozása a gyermek szívében. A szülő szeresse és tisztelje a tanítót, a nevelőt, aki naponta odaadó nevelői munkájában imádkozó lelkét adja oda eledelül a gyermekének. A tanár, a pedagógus a legnagyobb szeretettel vegye fel a szülők gondját, aggódását, mert a szülők áldozatkészsége a legnagyobb önzetlenség, s szülők nélkül nincsen magyar jövendő! Sokszor a szülők nem értik meg a tanítók, tanárok szeretetteljes szigorát, pe'dig a jó kertész, ha igazi kertész, irgalmatlanul levágja a fiatal csemeték életnedvét kiszívó fattyúágat, s azt nem szabad sajnálni! Régi igaz történet, hogy egy elkényeztetett ifjú, akiről kezdetben azt mondták, hogy nagyszerű pályát, szép karriert fog befutni, az akasztófa alá került, s itt az akasztóin alatt fenntartott kézzel mondta azokat a mondatokat, melyeket szülőknek, tanítóknak egyaránt meg kell szívlelniük: Átkozott legyen" a tanítóm, mikor nem volt elég szigorú hozzám rosszaságom idején, mikor megállíthatott volna a bűn útján, átkozott legyenek a szüleim, mert elhagyták, hogy imádkozás nélkül feküdjem le: övék a bűn, enyém a bűnhödés! Hóhér teljesítse a kötelességét! MEGIEGYZÉSEK"
