Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 6. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 141 tására igen jól megfelelt e módszer, de más tárgyakat is eredménnyel lehet sétálva tanítani. Előre elkészített terv mellett is tág tere van a tanári kezdeményezésnek. Ősz és tavasz alkalmas rá. Lehetőleg egytudású csoportot kell összeállítani, legfeljebb 8—40 növendékből. A háborús'idő sugallta módszer felelevenítésére hívja fel karlársai figyelmét. Kétségtelenül érdekes e kísérlet, mely azonban a szerző szerint sem helyettesítheti az iskolai tanítást. Április (8. sz.). Bariska Mihály a háború és iskola viszonyát és az utolsó háborús év tapasztalatait dolgozza fel. Általában a tanulók több önállóságra tettek szert, fokozódott közösségi érzésük ; a fegyelem és az erkölcsi élet lazulásáról a maga tapasztalataiból nem tud. A tanulmányi eredmény hanyatló, de itt nemcsak az ifjúságé a hiba, hanem a viszonyoké (közlekedés, táplálkozás). Nagy baj az itthon maradt tanárok túlterhelése, épületlefoglalások, a szertárak felszerelésének elhanyagolása, igazgatási feladatok megnövekedése, végül a tanárhiány. Szépen fejezi be cikkét, mikor az igazi tanári hivatás szépségét dicsőíti. Iskola és élet 1943. évi 3—4. sz. gazdag tartalmából kiemeljük : méleji Salamon Jánosnak, a 75 éves polgári iskoláról szóló, Tanai Antalnak, a közösségi szellemre való neveléssel foglalkozó, minket is érdeklő cikkeit. Krónikás. HAZAI IRODALOM „Tegnap és ma és örökké . . Hévész Imre összegyűjtött tanulmányai az egyház múltjából és jelenéből. A Coetus Theologorum - Református Tlieologusok Munkaközösségének kiadványsorozata. 4—5. sz. Nagy Károly, Debrecen, 1944. Ára 27 P. Lapszám : 420. Lex. oct. A Coetus minden eddigi kötete nagy nyereség a hitvalláso1, alapon építő tanári munka számára. Fokozza ezt az új illetménykötet, mely Révész Imrének négy csokorba (I. Elvek. II. Emberek és-tények. III. Távlatok. IV. Genius loci) kötött negyvenöt tanulmányát adja kezünkbe. A nyomdafesték publicitásáig először eljutott első tanulmány (Gondolatok a tudomány mai világ- helyzetéről) kivételével mind megjelent már különböző egyházi és világi időszaki sajtótermékekben 1918-tól napjainkig, összegyűjtésük nemévülő értékük hangsúlyát húzza alá, olvasókörüket üdvösen bővíti, és - egyebek közt — a tanáii elmélyülés és „továbbképzés“ könnyebben használható eszközévé teszi őket. Nem teljes, de hű képét adják a szerző jelentékeny munkaterületének : a tanulmányírásnak. Egyénisége ebben a műfajban bomlik ki legjellegzetesebben. Fonna és tartalom klasszikus összhangja a legkiválóbb egyházi essay- írónkká teszi. Számára e műfaj nem a komoly kutatás kerülésének könnyű sikert kínáló alkalma, hanem hosszú tanulmányok válogatott gyümölcseinek rövid és művészi formában való tálalása. Pl. a történettudomány problémáira vonatkozó dolgozatok mögött a történetírói pályáját végigkísérő tudományelméleti érdeklődés és munkásság áll. „Méliusz Péter és a reformáció két arcá“-nak vonásai és a magyar „kálvinizmus“ eredetének vizsgálatához adott szempontok hosszas és mélyreható teológiai vegyelemző munkának az eredményeiből kerültek ki. A Kálvinnal foglalkozókat pedig a töretlen vonalú Kálvin-tanulmányozás és az egyetemes Kálvin-kutatás szemmel- tartásának életirányító élménye emeli terjedelmükön felüli jelentőségre. De amelyiket nem előzte, vagy nem követte még hosszabb lélekzetű feldolgozás, azok is üdvös szempontokat adnak a tovább kutatóknak és jó összefoglalást a rövid tájékozódást váróknak. (Ágoston, a teológus ; István király ; A bibliafordító ; A debreceni Kollégium stb.) A kérdések oldozásának állandó irányvonalát a már ifjúsága idején egy életre beidegzett „föltétien igazságkeresés“ (230. 1.) és a kálvini reformáció
