Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 6. szám - Belföldi lapszemle

140

Belföldi lapszemle.

húszezer lélekből álló csoporté, s egyáltalában nincsenek olyan olvasmányok, melyek a vendség népi múltjával és egyéniségével, illetőleg a magyar-vend sorsközösség gondolatával foglalkoznának.

Április (4. sz.). Róder Pál Szülők és nevelők felelőssége cikkét Madách- csal kezdi : „Átpillantását vágyjuk az egésznek.“ Hajdan a szülői ház vállalta a nevelést, ma a szülő és iskola közti határvonal elmosódott. Cél a műveltség, értékhordó személyiség. Hat a neveltre, a család, a hagyomány, de zavarja a nevelés hatását sokszor az összhang hiánya. A népiskola a hibákból sokat helyrehozhat; a középiskola jobb előjelekkel dolgozik: jobb családok, válogatottal)!) gyermekek. S mégis nagy az űr a család és iskola közt ; ennek megszüntetésén munkál a Szülők iskolája. A cikkíró igazgatása alatt a budapesti Madách-gimnázium vezet a szülők irányításában, s munkája társadalomalakító. Felelősséget csak az vállalhat a nevelésért, ki kezében tartja az irányítást. Nevelői közműveltség, a neveléshez való hozzáértés terjesztése - úgymond a hivatásos, képzett nevelők feladata.

Pannonhalmi Szemle. 1944. II. Borbély Kamill A gimnázium válsága címen látja az ellene irányuló támadásokat (sok fölöslegeset tanít, hogy a közép- osztály iskolája). Valamikor magasabb műveltséget adott, ez 'is volt a neve az osztrák mintára adott középiskola neve helyett. Az élet ma nem kultúrát, hanem oklevelet akar. A nemzeti irányzat a műveltség nemzetek feletti jellegét kifogásolja, a gimnázium kénytelen alkalmazkodni, de kettőben nem engedhet : 1. a klasszikus kultúra nemzetek feletti értéke ; 2. a szellemi kiválogatás. Tanárai kultúra-alkotók voltak, most nevelő-oktatók. Az élet annyi újat kíván (szociális, gazdasági, honv. isin.), hogy a tanulók lelkében nem alakul egységes kép. Mégsem szabad megszűnnie, mert az értékes egyének kialakítása benne a köz javára folyik : tananyagát sem kell általában megváltoztatni. hanem a tanári egyéniségen keresztül kell a lényeghez férni, keretet ad, melyet az élet tölt ki. De kultúraátadó hatását csak akkor tudja teljesíteni, ha a tanár közelebb kerül újra a tudományhoz, és ezzel egyénibb lesz közlő módszere. Nagyobb munkát, ideális "elmélyülést kell kívánni.

Oktatófilm. 1944 január (1. sz.). Bognár Gyula a magyar nyelvi és irodalmi oktatófilmek módszeres felhasználásáról értekezik. Ismerteti azokat a filmeket, melyek egy-egy olvasmány szolgálatában állanak, majd a magyar élet sokféle ábrázolását nyújtó filmekről szól, azután a Magyar emlékek nyomán és Magyar Alföld e. összefoglaló filmek irodalmi hasznát jellemzi. Végül a Széphalom, Inn völgyében (Kufstein vára!) és Nagyszalonta filméinek értékét ismerteti. Ezeket fel kellene használnia a magyar tanításnak ; sok munkával szerezhet majd a velük foglalkozó tanár magának sok örömet, ha szervesen beleillesztheti őket tanításának menetébe.

Magyar Tanítóképző. Február (2. sz.). Szántó Károly az if jú tanító helyzeti és hivatáslélektani vizsgálatát adja, a márciusi (3. sz.) számban Kovács Vendel tanítónövendékeink megismeréséről szól. Április (4. sz.). Sebestyén dános a tanítóhiány lelki hátterét kutatja. Nagy haj, hogy a végző tanítójelöltek legalább fele nem lép e pályára. Vannak olyanok, különösen mióta líceumban tanulnak a tanítójelöltek, kik sohasem gondollak arra, hogy tanítók legyenek ; de olyanok is, kik tanítónak készültek, elfordulnak anyagiak miatt e pályától. Tény, hogy egyszerű fizetésemeléssel e kérdés már meg nem oldható. Sokakat visszatart az, hogy a tanító kilenc évi tanulás után nem jut arra a társadalmi fokra, mely méltán megilletné. Tehát ,,lelki rendezés“ kellene. Végül olyan is van, bár kis számban, aki lenézi egyszerű körét, melyből származott, mert nincs belső hajtóerő benne, mely lelkesítené ; hízik benne, hogy az olyan szép példák, melyek most is fel-feltűnnek, vonzani fogják e szép pályára a többieket is. Plavits M. Fremiola a falusi tanítónői hivatástól való idegenkedés okait vizsgálja. Jelöltjeinek 11 kérdésre adott válaszaiból következtet és szeretné, ha orvoslás következnék be.

Kereskedelmi Szakoktatás. Március (7. sz.). Heigl László szól a szabadtéri oktatásról, mely háromévezredes múltra tekint vissza. Most a kényszerű őszi tanítási szünet vitte iskoláját, a székesfővárosi VII. kér. keresk. középiskolát ehhez a módszerhez vissza. A német és második modern nyelv tani-