Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 1. szám - Tóth István Lajos: Az ifjúság pályaválasztása és a tanárhiány
Tóth István Lajos : Az ifjúság pályavál isztása és a tanárhiány 9 jövendőt a nélkül, hogy egész életükben, kezdve a családalapítástól, gyermekeik felneveléséig nehéz, néha súlyos anyagi gondokkal kellene küzdeniük. Az anyagi nehézségek ma már korábban is kezdődnek. Az egyetemes főiskolai tanulmányok tudjuk, ma igen nagy anyagi erőt és komoly kiadást jelentenek, éppen ezért is a végzett ifjú jogosan kívánhatja, s meg is kapja legtöbb pályán a nagyobb anyagi ellenszolgáltatást. Van egy közgazdász tanítványom, aki 600 P havi fizetést kap egyik magánvállalatnál, és így végzi könnyű szerrel egyetemi tanulmányait, de több is van még, aki ennél előnyösebb körülmények között (burgonyaközpont, textil és fakercskedelmi szakma) havi 800 pengőt meghaladó keresettel végzi egyetemi tanulmányait. Igen sok és bőséges nyári kereseti lehetőség is mutatkozik ezek számára, ami megkönnyíti számukra a további tanulást, míg a tanárjelölt legfeljebb nevelői állást vállalhat szerény díjazással. Azt is tudjuk, hogy nagy számban állnak rendelkezésre a gyakorlati pályákra lépőknek megfelelő ösztöndíjak, amit maga az állam, vállalatok, gyárak, bankok és nemesen gondolkozó magánosok bocsátanak a tanul ni vágy ók és a gazdasági pályán elhelyezkedni akaró ifjak számára. Újabban a kereskedelmi és gazdasági kamarák és földbirtokosok is elősegítik az utánpótlás nevelését hasonló, néha tekintélyes számú ösztöndíjakkal. Ezek pedig olyan előnyök, amiket az a 25 ösztöndíj és egyéb kedvezmények, amiket VKM a bölcsésztanhallgatók számára létesíti tt, nem tud ellensúlyozni. Ezt látjuk abból is, hogy az Árpádkollégiumban legkevesebb a tanárjelölt. Elmondhatjuk azt is, hogy az állam anyagi helyzetének a mai háborús helyzet határt szab, és nem tudja felvenni a versenyt a magángazdasággal, de ez a jövőre nézve nem jelent megnyugtatást, sem a helyzet javulását. Az ifjúság és a társadalom lelkületében ez a.változás nem propaganda, hanem élő valóság, ezt az is bizonyítja, hogy a különféle gyakorlati irányú (kereskedelmi, ipari, gazdasági) középiskolák és szakiskolák milyen nagy népszerűségnek örvendenek, seit a gimnázium IV. osztályának elvégzése után is sokan, néha 30—40%-a és java a tanulóifjúságnak választ gyakorlati irányú középiskolát tanulmányainak folytatására. A tanári pályán tapasztalható mostoha anyagi és előmeneteli lehetőségek nemcsak a pályaválasztás előtt álló ifjúság lelkületét befolyásolják, hanem a tanári rend és az iskola életében is olyan változásokat okoznak, amelyek hatással vannak a tanárhiány miatt amúgy is rendkívüli körülményekre. Utalok itt csak azokra, akik a katedrát felcserélték a kényelmesebb íróasztallal, a nélkülözést a kedvezőbb és kiegyensúlyozott élettel. Ma már ezen a hiányon és a nevelői rend lelkületében beállott változáson nem lehet segíteni ígéretekkel, hangos szólamokkal és idealizmusra való hivatkozással, mert az ifjúságunk tehetséges és életrevaló rétege még jobban visszariad a tanári pályától, és már így is megfigyelhető tehetség-szelekció áll be a tanári pálya rovására.
