Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 2. szám - Dr. Bakos József: A magyar gyermek nevelésének és tanításának néhány időszerű problémája

ür. Bakos József: A gyermek nevelésének időszerű problémája.37

gyermeket, a mértéktartás ebben a tekintetben is gyenge oldala a magyar gyermeknek. Valóban igaza van Aranynak : a tudásnak elsősorban a „vége“ vonzza a magyar gyermeket, de ha ráneveljük arra, hogy minden tekintetben küzdenie kell, még az ismeretek szerzésében is, akkor szinte megfeszített szorgalommal „eszi magát keresztül“ az ismeretek „kásahegyén“ is.

A „magolást“ azonban nem a magyar gyermeknek találták ki. A magyar gyermek természetéhez híven szereti látni í lényeget, a magolásban pedig csak szavakat lát, s legfeljebb furcsa játékot abban a kényszerben, hegy neki ragaszkodnia kell ahhoz a véletlenhez, ami ezeket a szavakat még értelmes mondatokká is fűzte. A magyar gyermek:

„az egésznek bátran neki rónia,

Kileste, hol foly az a finom ér,

Melyen halad cselekvés, érzet, eszme Habár egy szócska néhol kárba veszne“.

(Arany: Bolond Istók. II. 29.)

Tanításunkban is ezeket a finom ereket megtalálni tanítsuk meg a magyar gyermeket. Hogy milyen veszélyes a magoltatás a magyar gyermeknél, egy megtörtént eset is bizonyíthatja. Egyik, különben a maga módján értelmesnek mondható magyar gyermek igen nehézen tanult pl. szórul-szóra, nehezen magolt, más szóval. Dehát a tanár így követelte. Lassan „belejött“ ebbe is. Magolt és izzadt, de nem volt ez értelmi munka, nem adott ez ismereteket, nem „tornáztatta“ az észt sem, nem volt nevelői hatású, csak kínlódás volt és értelmetlen nekirugaszkodás. Ezt a mondatot pl. „Az ország politikai képét, sőt földjének ar culatát is megváltoztatta a török uralom“, bemagolta, de nem a lényeget kereste és látta meg benne, hanem csak a szavakat, a szavak sematikus képét magolta be, mert pl. ezt a szót, hogy arculatát, így ejtette ki: ArkulatáL. Egyszóval a latin szóképpel azonosult a magyar szókép, ez mutatja, hogy az értelemre nem is gondolt. Szabad-e ezt a magyar gyermek tanítása közben tűrnünk. Nem! Megcsúfoljuk ezzel a munkával a magyar gyermek értelmi működésének legfontosabb törvényszerűségeit is.

Valóban csak időlopás ez a munka, sőt a magyar értelem sejteti is a gyermekkel, hogy ismét Aranyt idézzem:

Azonban őt ez mind nem boldogítá, ■

Sőt, hogy időt lop, azt érzé, qyanitá.“

(Bolond Istók. I. 31.)

A magyar gyermek tanulása legyen komoly értelmi munka, ha kell, még a mondatoknak is külön-külön találja meg a nyitját. Az idegen nyelvi (a latinban is) tanításban ez a legjobb „magyarra szabott“ módszer.

7. A magyar módon való nevelés a legjobb mód arra, hogy a magyar gyermeket magatartásában öntudatos magyarnak neveljük. Szomorú jelenség a mai világban, amikQr már egy embernél problematikussá vált magyar volta és egyáltalában, amikor már az elme észokaival kell rájönnünk arra, mi bennünk a magyar? A nevelés a lelki előkészítés jegyében a lélekben erősítse a magyart, s ezt nem magyarságismerettel érem el, hanem azzal a szellemmel, amivel megtelítem a nevelés és oktatás útján is a magyar gyermeket.

A magyar lélek sem egyszerű, igen is sokrétű, sokszínű, nagyon sok értéke van, igyekezzünk megismerni, a magyar gyermek megérdemli, hogy sokat foglalkozzunk vele is. Állíthatom, hegy a legtobb anyag a nevelésre és az oktatásra egyaránt. „Kölcsön eszet :érni sem jár a szomszédba, Minden ő dolgait bölcsen veszi célba" (Jakab Ödön verséből).