Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 3. szám - Papp Ferenc: Egy felsőházi beszéd lapszélére
60 Papp Ferenc : Egy felsőházi beszéd lapszélére. retorikai, poétikai elmélet a legszűkebb térre szorított, szinte azt mondhatjuk, hogy függelék. Mennyivel magyarabb, mennyivel színesebb, nemzetünk szellemi arculatát, a magyar nemzet időfeletti Örökvonásait mennyivel hívebben tükrözők mai magyar olvasókönyveink. Más tárgykörök bevonása nélkül (földrajz, természetrajz, egészségtan, idegentárgyú olvasmányok) bőséges olvasmányanyaggal látják el azt a tanulót is, akinek kevés alkalma van könyvet vásárolni, vagy nem áll rendelkezésére jól felszerelt ifjúsági könyvtár. Olyan neveket vés emlékébe, akikkel a régi típusú könyvek esetében csak a legfelsőbb osztályokban találkoznék. Idegen nyelvi olvasókönyveink természetesen nem csupán annyi olvasmányanyagot tartalmaznak, mint amennyit a tanórákon fel kell dolgozni, vagy fel lehet dolgozni, hanem lényegesen többet, mert didaktikai okokból szükséges, hogy évről-évre ne mindig ugyanazokat a szemelvényeket, olvasmányokat fordítsák a tanulók, továbbá hogy évről-évre az osztály színvonalához alkalmazhassa a tanár az elvégzendő anyagot, s hogy a jobb előmenetelő osztályokkal többet végezhessen. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a magyar nyelvi és az idegen nyelvi olvasókönyvek sem terjedelmesebbek, mint az első világháború előtti ilyen tankönyvek voltak. A tantárgyak száma nem több, mint volt a század végén, legfeljebb egy-egy tantárgy oszlott egységéire. Pl. a történelemből kivált a gazdasági és társadalmi ismeretek tantárgy. Új tantárgy csupán a második élő nyelv, de ezt a görög nyelv helyett tanítjuk. A tankönyvek száma sem növekedett olyan arányban, mint ahogyan a nyilatkozat feltünteti. Ma minden osztálynak minden tárgyra külön tankönyve van. Megtévesztőig hat az a körülmény, hogy régebben sokkal gyakoriabbak voltak a több, nem egyszer három, sőt négy osztály tananyagát egyetlen vaskos tankönyvben összefoglaló kiadások. Ez a körülmény azt a látszatot keltheti, hogy a világháború előtti iskolának sokkal kevesebb tankönyve volt, pedig végeredményében csak a kötetek száma volt kisebb. (Idegen nyelvi olvasókönyvek, mennyiségtani tankönyvek több osztályra szóltak.) Van számos használatból kiment tankönyvtípus is : magyar-latin fordítási gyakorlatok, német irálytan, olvasmányok a görög nyelv pótlásául stb. Voinovich Géza felsőházi tag beszédének a középiskolai tankönyvekről szóló részletében ellentmondás is van, amidőn egyfelől sokallja az illusztris szónok a középiskolai tankönyvek terjedelmét, másfelől pedig azt kívánja, hogy a tankönyvek érdekesebben dolgozzák fel a tanítási anyagot. Ha a mostaninál is rövidebbre vonnánk össze a tankönyveket, akkor azok csupán az emlékezetbe vésendő anyag száraz, tárgyi felsorolását adhatnák minden didaktikai vagy módszeres követelmény mellőzésével. Ezért a tankönyvírók még kevésbbé gondolhatnának arra, hogy érdekessé is tehessék a tankönyveket. Voinovich Géza felsőházi tag másik érdekes állítása az, hogy ,,a legműveltebb generáció Magyarországban az 1880-as évektől a
