Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 2. szám - Hazai irodalom
16 Hazai irodalom. ban is vezető nevelési elv. Fiainkat és leányainkat hősi, áldozatrakész életre kell nevelnünk. A magyar állam függetlenségének akarása is fontos, s vigyázni kell az ú. n. történelmi átértékeléssel. „Boldog, független erős országot akarunk, és annak útja döntően keresztülvezet a magyar iskolákon!“ Kiss József kitűnő éleslátással igen helyesen mutat rá a korszellemnek a nevelésre gyakorolt döntő hatására. Behatóan ismerteti a jelenlegi történelmi idők uralkodó eszméit, és világosan megszabja az iskoláknak a korszellemtől függő nevelési elveit és irányait, egyszóval : a nemzetnevelést. Hlhivatott magyar vezető pedagógus tollával megjelöli azt az utat, melyet a magyar oktatói és nevelői rendnek követnie kell, hogy a jobb és boldogabb magyar jövő építése érdekében erős nemzeti érzésű, keresztyén gondolkodású és erkölcsű, fegyelmezett állampolgárokat, okos és bátor katonákat neveljünk. Dr. Mester István. Erdély öröksége. Erdélyi emlékiratírók Erdélyről. Cs. Szabó László közreműködésével szerkesztette Makkai László, I—VII. kötet. Franklin-Társulat, Budapest. H. n. Az önálló Erdély megszületésének 400 éves évfordulóján a Franklin- Társulat méltó ajándékkal kedveskedik e csodálatos kis országnak és a magyar haza közönségének: tíz kötetre tervezett sorozatos kiadványokban szemelvényesen megjelenteti Erdély legsajátosabb műfajának, az emlékiratíróknak munkáit. A Tündérország című első kötet elején Ravasz László az erdélyi szellem létre jöttét és mibenlétét fej tegeti a maga kristályosán tiszta és ragyogó módján. Erdély különállását mindig kényszerűség szülte, kényszerű különállásában termeli ki sajátos szellemét, de ebben a helyzetében is mindig az egész magyarságot szolgálta -— foglalhatjuk össze fejtegetéseit. Erdély : „Mindig szenved és mindig vár ; mindig egyensúlyoz és hagyományt őriz, mindig képviseli az egész nemzeti öncélúságot. s mindezzel az egész magyar élet titokzatos folyóvizét duzzasztja.“ Kardos Tibor bevezetésében az emlékirat kialakulásával s az erdélyi emlékírók európai rokonságával foglalkozik nagy tájékozottsággal. Ebben a kötetben a Blondus-iskolához tartozó, földrajz-történeti módszerrel dolgozó Oláh Miklós és Verancsics Antal tollából kapjuk Erdély leírását. Heltainak a Bonfini-féle adomázó történetírással rokonságot tartó munkája a Hunyadiak történetével ismertet meg. A többi író Erdély első napjait, az anyaország kezéről leszakadt s önálló életre kényszerült gyermek tántorgásait mutatja be. ' A második kötet címe: Sárkányfogak, á Báthoriak címeréből veszi eredetét. Bevezetését Cs. Szabó László írta. Tanulmánya -— azt kell mondanom —, a művészi történetírás kis remeke. Erdély ama korának 1572— 1602-ig a romantika írói ezt a címet adták volna: képek a viharos előidőkből. Harminc év, s az ember elborzad, hogy ez idő alatt mennyi vér és esemény száguld át ezen a csöppnyi földön, a sárkány hányszor mélyesztette önmagába fogait, s hányszor tépte külső ellenség: oláh, török, német. Az ember szinte fölkiált : „Isten csodája, hogy még áll hazánk!“ Cs. Szabó ennek a zűrzavaros kornak gyönyörű rajzát adja : biztos szerkesztéssel sorakoztatja az eseményeket, s a mélyrelátó író szemével tárja fel azok történeti és emberi okait és rajzolja meg távlataikat. Epigrammatikusra csiszolt stílusának hideg fénye ragyogó világosságot vet mondanivalójára. Az írók közt találunk a panegyricust avagy udvari krónikát író, történelmet csináló humanista udvaronctól az egyszerű nótáriusig mindenfajta és felekezeteű embert. Műveik valóságos kaleidoszkópját nyújtják ezeknek az amúgy is változatos időknek. A. harmadik kötet Tűzpróba címmel a Bocskai István fejedelemsége körül megszilárduló, önálló hivatásának tudatára ébredő Erdélyt mutatja be. Bevezetése Bíró Vencel tollából érdekes összehasonlításra ad okot Cs. Szabó tanulmányával. Bíró a lépésről lépésre haladó, állandóan az adatok rögeire szegzett tekintetével nem tud biztos körvonalú átfogóan jellemző képet adni az 1603-tól 1613-ig terjedő időről. Érdekes még tanulmányában a román meg
