Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 12. szám - Ember Ernő: A harmincéves magyar cserkészet
Ember Ernő: A harmincéves magyar cserkészet 2ö8 szabad elhatározásból a cserkésztörvényeket életük szabályozójául elfogadó ifjak mozgalma, mely nem törekszik tömegekre, hanem azokat gyűjti össze, akik életük célját ,,a krisztusi embereszmény megvalósításában, egyben magyarságuknak minél szebb kimélyítésében“1 látják. Tehát a cserkészet, mivel nem általánosan kötelező mindenkire nézve, a saját kebelében magasabb követelményeket támaszthat, nem kénytelen a nagy tömeg szükségképpen alacsonyabb színvonalára leszállani. Ez a különbség az, ami nem. engedi feleslegessé lenni a cserkészetet a leventeintézmény bármily elismerésre méltó virágzása esetén sem. A cserkészmozgalom külföldi kapcsolatairól szólva először is meg kell állapítanunk, hogy a magyar cserkészet sohasem volt semmiféle külföldi vagy nemzetközi parancsnokságnak alárendelve, mert ilyen parancsnokság nem is létezett. Ellenben a cserkészet, külföldi kapcsolatai segítségével, lehetővé tette a magyar ifjúság elitjének a külföld megismerését, szélesebb látókör szerzését már az 1920-as évek elejétől kezdve, és a nemzetközi táborokban és versenyeken való kiváló szereplések útján a sötét trianoni korszakban, ráirányította a külföld figyelmét a magyarság erőfeszítéseire, végül 1933-ban Magyarországon, Gödöllőn összegyűjtötte a világ ifjúságának színe-javát, s alkalmat adott nekik hazánk és nemzetünk megismerésére. E mellett a külföldi táborokban áHandó kapcsolatot tartott a megszállott területek magyar ifjúságával s kivívta azt, hogy a Felvidéken és Erdélyben magyar vezetőkkel magyar cserkészcsapatok alakulhattak. Tehát —- mint ezt nemzetünk legfőbb vezetői többízben megállapították — ,,a magyar cserkészmozgalom «nemzetközi» munkája a legnemzetibb propagandaszolgálat volt“.2 A cserkészet gyakorlati munkája terén a cserkészotthonok díszítéséről, a táborozás, szabadban való élés technikájának kifejlesztéséről s a különböző sportok műveléséről szólhatunk. A cserkészotthon díszítése sok csapatnál szinte művészetté fejlődött, a tábor a fiúk államává tökéletesedett az idők folyamán, a különböző sportok terén pedig kimagasló teljesítményeket mutathat fel a magyar cserkészet; különösen a vízisportokban és a vitorlázó repülésben, amelyekben kezdeményező volt és világsikereket ért el. Végül a cserkészet gazdasági téren végzett munkája is figyelemreméltó, amelynek keretében székházat, vízitelepeket, repülőteret szerzett és tart fenn, cserkészboltot alapított, továbbá csapat-, kerületi, országos és külföldi táborozások szervezése alkalmával sokat tett a magyar ifjúság gazdasági érzékének fejlesztése terén is. A fenti rövid szemléből is megállapítható, hogy a magyar cserkészmozgalom életének első harminc évében ,,jó munkát“ végzett. Az utóbbi években azonban mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a további eredményes munkásság lehetővé tétele érdekében a kereteket mind a szervezet, mind a próbák tekintetében módosítani, újítani, korszerűsíteni kell. A mozgalom 1912 óta meglévő társa-1 U. o. 71. 1. 2 U. o. 77. 1.
