Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 12. szám - Ember Ernő: A harmincéves magyar cserkészet

ßmber Ernő: .1 harmincéves magyar cserkészel 2t>9 dalmi egyesület-kerete ugyanis a felsőbb vezetést nehézkessé tette, a próbák anyagát pedig nagyrészt átvette a leventeintézmény, s így a cserkészet kezdte elveszteni vonzóerejét az ifjúság körében. Ezek felismerése eredményezte azt, hogy a Cserkészszövetség vezetőségének tudtával, sőt óhajára a m. kir. Kormány 1942 tavaszán a Magyar Cserkészszövetséget, mint társadalmi egyesületet meg­szüntette, s a Kormányzó úr által kinevezett országos főcserkészt felhatalmazta a cserkészetnek mint ifjúsági mozgalomnak az újjá­szervezésére. Ez rövid idő alatt meg is történt, s azóta az országos főcserkész irányításával az általa kinevezett országos és kerületi parancsnokok vezetik a magyar cserkészmozgalmat, a nélkül azon­ban, hogy ez az átalakulás a cserkészet céljait és módszereit megvál­toztatta s a cserkészcsapatok és cserkészfiúk életét és munkáját érintette volna. Az országos főcserkész és parancsnokság első gondja volt a fen­tebb említett másik igény kielégítése: új, korszerű tartalmat adni a fiúk munkájának a próbaanyag megújításával. Az új próbarendszert egy régi és fiatal cserkésztisztekből álló munkaközösség lélektani alapon dolgozta ki, s egy év óta kipróbálás alatt van. A cserkészet: életforma, tehát kitérj ed az egész életre az iskolás­kor kezdetétől fogva. Mégis a gyakorlati cserkészkedés ideje korlá­tozottabb : a 11. életévtől a 24.-ig tart. Előtte a gyermek mint kis­cserkész készül a cserkészéletre, a nagykorúság elérése után pedig férficserkészként folytatja kevésbbé szoros keretek között, de a cser­készet alapelveinek állandó szem előtt tartásával életét. Ennek az elgondolásnak megfelelően a próbarendszer a 11—24 éves fiúk cser­készéletének törekszik tartalmat adni, mégpedig a fiú-élet fejlődési korszakait tekintetbe véve öt fokozatban: 1. sátorverő cserkész (11 éves gyermek); 2. úttörő cserkész (12—13 éves, a praepubertas­­korbeli fiú); 3. honkereső cserkész (14—15 éves, a serdülés első kor­szakában lévő fiú); 4. honfoglaló cserkész (16—17 éves, a serdülés második korszakában járó fiú); 5. országépítő cserkész (18—23 éves ifjú).1 A fiúnak, cserkészélete folyamán, mind az öt fokozatot végig kell élnie, s az egyes fokozatokban megállapított próbákat meg­­állania, még akkor is, ha nem 11 éves korában lesz cserkésszé, hanem később. Ez esetben sűrített munkát végez addig, míg a saját korának megfelelő fokozatba el nem jut. Az egyes fokozatokon belül a próbaanyag csoportokba van foglalva oly módon, hogy mindegyik korosztály foglalkozzék vallási éá erkölcsi, magyarság- és természetismereti kérdésekkel, gyakorolja magát az önfegyelmezésben, a kézügyességben és a közösség szolgá­latában, és fordítson gondot testi erejének fejlesztésére. így a sátorverő cserkésznek meg kell állania a három kísértés próbáját, a csodaszarvas-, a vasgyúrópróbát és a szemfüles fiú próbáját ; az úttörő cserkésznek a tanítvány próbáját, a halász-vadász próbát, a vérszerződés 1 Az országos főcserkész 3. számú parancsa, 1942. évi október hó. Ebben a parancsban található az egész próbarendszer leírása.

Next

/
Thumbnails
Contents