Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 12. szám - Ember Ernő: A harmincéves magyar cserkészet
Ember Ernő: A lutrininerves magyar cserkészet 205 A harmincéves magyar cserkészet. Magyar pedagógusok előtt a cserkészet ma már nem szorul ismertetésre. A fiatalabb tanárnemzedék jórésze maga is cserkész, vagy volt cserkész, az idősebbek pedig iskolai munkájuk közben szintén megismerték, s mint jelentékeny pedagógiai mozgalmat, meg is becsülik. Hogy most mégis ismét foglalkozunk a cserkészettel, annak két oka van: az egyik az, hogy a magyar cserkészmozgalom az elmúlt tanévben töltötte be életének harmincadik esztendejét,, s ez idő alatt végzett munkájáról tartalmas beszámolót adott ki,1 a másik pedig az, hogy a lefolyt évben nemcsak a mozgalom szervezete változott meg, hanem próbarendszere is megújult. Nem lesz tehát haszon nélkül való, ha röviden végigtekintünk három évtized alatt a magyar ifjúság körében végzett nevelő munkáján, s egy pillantást vetünk azokra az eszközökre is, melyekkel a jövőben folytatni akarja működését változatlan céljai érdekében. A magyar cserkészet 1910 táján indult meg a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület vezetőinek, ifj. dr. Szilassy Aladárnak és Megyercsy Bélának a buzgólkodása következtében, továbbá a ,,Zászlónk“ c. ifjúsági lap ismertető cikkei nyomán, s szervezetszerű megalakulása 1912-ben történt meg. Lényegét a jelenlegi országos főcserkész, vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy a következő pár sorban foglalja össze : ,,A cserkészmozgalom a XX. század nagyszerű találmánya, valóságos pedagógiai columbüs-tojás, melynek alapján egy zseniális pedagógus-katona 20 fiúval megindított hazafias és katonás nevelőmunkája néhány év alatt a világ minden részében elterjedt... A mozgalom a fiú lelkületét lélektanilag helyesen fogta meg, és romanticizmusát helyes irányba tudta kihasználni. Lényege a vallásosság, hazafiasság és a becsület, valamint az egyes társadalmi osztályok közötti kölcsönös megértés “2 Ennek megfelelőleg a harminc év eredményeit összefoglaló beszámoló egyenként vizsgálja a cserkészet viszonyulását a valláshoz, a magyarsághoz, az iskolához, az egyénhez, a közösséghez, a hazai és külföldi nevelő mozgalmakhoz, végül a cserkészet gyakorlati munkájáról és gazdasági tevékenységéről ad áttekintést a legrégibb és legkiválóbb cserkészvezetők tollából. A cserkészet kezdettől fogva hitvallásos alapon állott, a cserkész híven teljesítette kötelességeit Isten iránt a saját egyházának követelményei szerint, de a mellett mindig a legjobb egyetértésben megfértek egymással a különböző keresztyén felekezetekhez tartozó 1 A diadalmas cserkészliliom. Kiadja a Magvar Cserkészmozgalom. 1942. 8“. 139 1. 2 A diadalmas cserkészliliom. 75. I.
