Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 11. szám - Hazai irodalom

262 Hazai irodalom tör, túlzottan nagy a szabadságvágya, ez’Zel függ össze a tekintélytisztelet csorbulása, erős érdeklődés a politika iránt, gyenge akarat (sok az elkényez­tetett diák), pontatlan, rendetlen, megbízhatatlan. Ezzel szemben állanak erényei : tudatosabb benne a nacionalizmus, szociális érzék, a sportnak és egészséges testedzésnek jó hatása van rá, vallásosabb a réginél. Ezekből le­vonva minden nevelőnek ajánlja, legyen szigorúságra hajló, példaadó az egész vonalon, fokozza neveltjeiben a személyes felelősségérzetet, következetessé­gével járjon elől: világosítsa fel a szülőket a gimnázium igazi céljáról. Mind­ezeket a gondolatokat volt növendékei megnyilatkozásaival igazolja; igen kedves és jellemző írások ezek. Minden tanárnak bőven állanak vagy állaná­nak ilyenek rendelkezésére gazdag pályájáról, ha törődnék velük pedig igen tanulságos és egymás irányítása szempontjából értékesek az ilyen közlések. Hálásak vagyunk ezért a cikkírónak. Oktatófilm. Június (6.) Gl. beszámol a zágrábi keskenyfilm-kongresszus­­ról, melyen a magyar keskenyfilm előkelő szerepet játszott, s mely megálla­pította, hogy a keskeny filmnek a jövőben sokkal nagyobb szerepe lesz az európai kultúra kialakításában és színezésében, mint bármely fényes játék­filmsorozatnak. — Niklai Ferenc az oktatófilmmel kapcsolatos kérdésekről szól, Simonyi Lia pedig a német pedagógusoknak kiképzéséről az oktatófilmek használatára. Réthy Dezső a filmes oktatásról a békéscsabai evang. gimná­ziumban módszeres értekezleten elhangzott előadását olvassuk ezután, Hor­váth Károly kedves tárgyáról (filmek a falu elgondolásában) értekezik a tőle megszokott kedves modorban. Iskola és élet. 1943. 1—2. sz. Kiss József, tanker, főigazgató, a munka­iskola kérdéséről elmélkedik, Pártos Ferenc a kultúra és politika, Kováts János pedig az oktató egyéniségének és munkájának etikai és esztétikai természe­téről ír, végül Tolnai István tollából emlékezést olvasunk Trefort Ágostonról. Az igen értékes és gazdag tartalmat könyvszemle egészíti ki. Reméljük, hogy a most első ízben ismertetett folyóiratból még sok tanulságot fog tanárságunk levonni. Magyar Tanítóképző. Július (7.) Győr város jubileuma alkalmából Giriler Mária, tanítóképzőintézeti igazgató a győri tanítóképzőintézetek szere­péről a város történetében hű képet és értékes történelmi adatokat ad. — Takács Béla a népművelői hivatásra képzésről szól. — Augusztus (8.) Schier M. Kunigunda szól a győri tanítóképzőintézetek szerepéről a város életében. Szeptember (9.) ugyanerről a tárgyról Schleich Lajos cikke ad folytatólagosan felvilágosítást. Kereskedelmi Szakoktatás. Július (11.) Oravecz Károly hitsorsosunk tárgyal szakkérdést : Összefüggés a kölcsön árfolyama és valódi kamatlába között. — Szeptember (1.) Major Miklós a kereskedelmi pályák kérdése az iskolában című cikke tanulságokat foglal magában minden nevelő számára. Krónikás. HAZAI IRODALOM I Dr. Kemény Gábor : Egy magyar kultúrpcdagógus. Nagy László életműve. Budapest, 1943. Nagy László Könyvtár kiadása. 239 1. Egy darab magyar szellemtörténet tárul elénk ebből a munkából. Nagy László életművének ismertetését a szerző kiszélesíti szinte századeleji nevelés­ügyünk történetévé. Nem ragaszkodik mereven a Nagy László munkásságá­nak rajzához, hanem annak előzményeit, együttrezgéseit és utóhatásait színes, filmszerűen pergő beszámolókban vetíti elénk. Visszatekint a régebbi nagy magyar pedagógusok örökségére is, különös szeretettel rajzolja Eötvös József báró nevelésügyi törekvéseit. Részletesebben foglalkozik Ballai Károly

Next

/
Thumbnails
Contents