Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 11. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle 261 vek tanítását így módosítaná : elsőben nincs idegen nyelv, másodikban kezdené a latint, a harmadikban egy élő idegen nyelvet. Az egyórás tárgyakat kihagyná, a honvédelmi ismereteket a többi tárgyak keretében taníttatná. A bölcseletnek pedig nagyobb teret biztosítana, úgyszintén az éneknek és rajznak is, sőt az énekosztályzatot továbbhaladás szempontjából tekintetbe venné, így lenne komoly értelme az énektanításnak. Szeptember (1.) Tóth Géza helyzetképet fest mennyiségtanoktatásunkról. Jellemzi ennek hazánkban való fejlődését. Ezzel az előadással nyílt meg a budapesti tankerület mennyiségtani szakértekezlete. — Pödör László felveti a Figyelőben újra a kérdést, életre nevel-e a gimnázium. Megállapítja, hogy ma már elég másirányú középfokú szakiskola áll rendelkezésre, s ha odamennek majd a gimnáziumba nem való, de gyakorlati érzékű tanulók, akkor jól kiválasztott tanulóseregünk könnyebben meg tud majd birkózni az elé tűzött feladattal, mert a nem oda váló tanulók tömege nem nehezíti munkáját ; akkor a gimnázium majd igazi célját fogja elérni, s nem kétfelé irányuló munkát végez, mikor gyakorlati pályára is előkészít a főiskolai, tudományos továbbtanulás előkészítése mellett. — Buda Gyula a nyelvi dolgozat javításról elmélkedik ugyané rovatban, gyakorlati tanácsokat ad. — A Forgácsokban a katedra és íróasztal kérdéséhez szól hozzá „egy íróasztalos tanár“, a magyar házi olvasmányokról Inokai Béla ír, s kiegészítenéd kötelező olvasmányokat még 15 művel, hogy az érettségi vizsgálat kívánalmaival az iskola tanítása összhangba jusson. Magyar Középiskola. Június (6.) Péch Aladár a fizika felelősségéről ír, Jánosi Gyula a nagyvakáció előtti gondolataiból ad ízelítőt. A helyes társadalmi felfogásra való nevelés érdekében helyesnek tartja, ha a diákok nyáron műhelyekbe, munkába mennek, nemcsak anyagi okokból, vagy mai divatból, hanem azért is, hogy így közelebb jut egymáshoz a munkás, földműves stb. és a városi ifjú. Tanulságos megnyilatkozásokat idéz e munka tapasztalatairól. Tanácsolja, hogy’ beszéljünk a nyári szünetből visszatérő és ilyen munkát végzett tanulóinkkal, s tapasztalni fogjuk a közvetlen élmény hatását; ezek a nyilatkozatok viszont miránk fognak termékenyítőleg hatni további munkánkra. Július (7.) Balogh Albin Tankönyv és tanár a történettanításban (budapesti kát. tanári körben elhangzott előadás). Felmerülhet a kérdés, ha olyan alaposan dolgozik az iskola, van-e szükség tankönyvre. Okvetlenül, de olyanra, mely a tanár színvonalán áll, tárgyilagos, emelkedett erkölcsi felfogású, a katolikus iskolák tankönyvéből pedig nem szabad hiányoznia a katolikumnak, e mellett erős nemzeti szellemnek. (Ebből is látjuk, nekünk milyen fon tos kötelességünk volt protestáns szellemű tankönyveink kiadása, mégpedig elsősorban is a történelem könyvek sorozatai) A könyv terjedelméről nem egységes a felfogás, de kétségtelen, hogy csak az igazán lényegesnek szabad benne lennie, a színezést a tanárra kell bízni. A megfelelő anyagot a tanuló színvonalához mérten kell feltálalni, irodalmi értékű kidolgozásban. A tan könyvek Íratásának kérdését taglalja ezután, s megállapítja, hogy a mi viszonyaink között ennek gyakorlati megvalósítása alig lehetséges. Végül kijelenti, hogy a legjobb tankönyv -sem teszi feleslegessé a tanár munkáját, viszont a legjobb tanár sem lehet meg jó tankönyv nélkül. Augusztus (8.) Simon Károlyról, a Katolikus Tanügyi Tanács elhúnyt ügyvezető-alelnökéről emlékezik meg meleg hangon. Mi, akik szeretetreméltó és barátságos egyéniségét ismertük, mély részvéttel értesültünk korai elhúnytáról. A közös ügyekben megértés és a más felekezetek iránti barátság jellemezte működését. Reméljük, hogy a szellem, mely munkájából felénk sugárzott, ezentúl is megmarad működésének helyén. Isten áldása legyen haló porain! — Bálint Béla a geopolitika a középiskolában, Kecskés Kálmán mennyiségtantanításunk hibái című cikkeit hozza. Szeptember (9.) Farkas László A tanár nevelő munkája és a mai ifjúság (a budapesti kát. tanári körben elhangzott előadás). Egy eredményekben gazdag tanári pálya tapasztalatai tárulnak elénk ebben a cikkben. Megállapítja a mostani tanuló hibáit: erősen reális gondolkozású, gyors érvényesülés felé
