Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 9. szám - Dr. Csikesz Tibor: A vallásos nevelés legfontosabb kérdései
Dr. Csikesz Tibor: A vallásos nevelés legfontosabb kérdései.201 matematika tanárnak volt első órája az egyik nap. Végtelenül unott arccal imádkoztatott és utána ,,na ezt is elintéztük“ ajkbiggyesztéssel leültette az osztályt. Az az arcjáték többet rontott az intézet vallásos nevelésén, mint száz hittanóra és egy egész esztendei templomozás építése. A másik példát a magam életéből mondom; középiskolás koromban egyszer a templomban imádkozni láttam az osztályfőnökömet, amíg élek, nem fogom elfelejteni, hogy az a félelmetes ember, akitől mindenki rettegett az iskolában, milyen alázatosan és hittel emelte fel lelkét az Istenhez. v Nem is gondoljuk, hogy a gyermek milyen finoman érzékeli és megérzi, hogy a szavak mögött mi van a lelkűnkben. Hitetlen szívek kegyes szólamaival nem lehet becsapni. Ezért végtelen fontosságú, hogy a tanulók minden adandó alkalommal megérezzék, hogy a tanár részére a vallás halálosan komoly ügy, szent terület, melyben nem ismernek tréfát vagy játékot. Az a személyes és bizalmi viszony, mely nélkül ideális értelemben nevelés el sem képzelhető, a nevelő és neveltje között csak akkor őszinte, ha az élet legszentebb területén, a vallásban is találkoznak tanár és tanuló. Különösen az osztályfőnök nehéz munkáját könnyítené meg és tenné eredményesebbé, ha figyelemmel lenne osztálya tanulóinak vallásos életére is, sőt a tanulók otthonának vallásosságára. Az otthon vallásos életének ismerete sok olyan kérdésre ad feleletet, amik a nélkül örök titkok maradhatnának. »Végül a vallásos nevelés problémakörébe tartozik az a nagy pedagógiai kérdés, amit általában koncentrációnak nevezünk. Ha az oktatás egyes tárgyai a maguk sokféleségében és a tanárok egyénisége szerint, ahány tárgy annyiféle irányban nevelnek, akkor abból nem nevelés, hanem káosz lesz. A különféle tárgyak és különböző nevelő egyéniségek egy nevezőre hozása érdekében ki kell választani egy olyan .határozott irányvonalat, melyet minden tárgy minden nevelője szem előtt tart és zsinórmértékül fogad el. A fentebb kifejtettek alapján a koncentráció alapja nem lehet más, mint a vallás, mint bizonytalan életünk egyetlen biztos alapja. A vallásos nevelés szabja meg tehát az egész iskolai nevelői munka irányvonalát. Említettem már, hogy nevelni csakis világnézeti alapon lehet. A vallásos nevelő vallásos világnézete minden egyes tantárgy keretében érvényesülhet. A matematikában a számok csodálatos rendje a nagy Rendadóra, Istenre mutat. Nem véletlen, hogy éppen a matematikával foglalkozó filozófusok voltak a leginkább misztikus vallásos hajlamúak. A természettudományok ezer csodája az Alkotót, a Teremtőt, a most is hatalmasan gondviselő Istent hirdeti. A történelem mutatja, hogy ez az isteni gondviselés miként vezette népek sorsát, mint vezette a mi magyar népünknek történetét is. Ki tartott meg bennünket tatártól, töröktől, ki adott és ad trianoni halál után is feltámadást? Isten a történelem Ura. Az irodalom pedig már kelet-, kezésében a vallásra mutat, hiszen a papok voltak azok, akik megindították. Az első magyarországi gesták és legendáktól kezdve az istenkeresö Adyig az egész irodalom vallással van tele.
