Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 8. szám - Rapcsák András: A geometria axiomatikus tanítása a gimnáziumban
Rapcsák András: A geometria axiomatikus tanítása a gimnáziumban. 181 kéből fakadt fel a nemzetismereti és faj kutató tanulmányok áradata, hogy tisztázzák végre a magyarság mibenlétét. Közülök kerültek ki azok, kik ősemlékeinkben kutattak, hogy a sajátos ornamentikából és formalátásból képezzék ki a magas művészetet. Az új magyar kultúra harcosai ezek, s ma is hirdetik, hogy kultúránk csak új alapokon, szellemibb, hívőbb és hősibb életideál jegyében foganhat meg. Ez pedig harc nélkül nem lehetséges. A mai tanárság az iskolán kívül az új, eljövendő magyar társadalom katonája. Iskolai munkáját hűséggel és becsülettel végzi. Résztvesz városa szellemi életének irányításában. Mindenütt ott találjuk, ahol nemzeti életünk és fajtánk sorsdöntő kérdéséről van szó. Vezeti a különféle szaktanfolyamokat, a népfőiskolákat. íróasztala mellett a szebb jövő gondolata ihleti alkotásokra, amikor kitűzi életfeladatát, amikor értékeket vizsgál. Nem zárkózik el a politika hullámzó mezejétől sem, s mindenütt igyekszik az igazságos, szociális Magyarország gondolatát hirdetni. Új magyar társadalom lebeg szeme előtt, s ezért beszél, cselekszik, ír, fárad, verejtékezik. Valóban az eszmék harcos katonája, mert az új magyar társadalom harcot és elszántságot jelent. Debrecen. Vitéz dr. Nábrádi Mihálu. A geometria axiomatikus tanítása a gimnáziumban. Tekintettel arra, hogy a mennyiségtan tanításánál a gimnáziumban inkább a formális képző erőt, mint a gyakorlati vonatkozásokat kell elsősorban tekinteni, szükségesnek látszik a mennyiségtan deduktív voltának a kidomborítása, mivel ez a formális képzés egyik leghatékonyabb eszköze. Természetesen ez a mennyiségtan tanításánál mindig megvolt, hiszen régi ismeretekre épült az új anyag, az egymásután következő részek között a folytonosság szakadás nélkül állott fenn. Azonban ennél a tanítási módnál éppen a deduktív tudományok alapja, a bizonyítási eljárások és ezzel kapcsolatban az axiomatikus megalapozottság sikkadt el. A gimnázium többi tárgyai elsősorban az induktív gondolkodási és kutatási módba vezetik be a növendéket, egyedül a mennyiségtan az a tantárgy, mellyel a deduktív eljárást alaposan meg lehet a tanulókkal ismertetni, sőt el is sajátíttatni. A legújabb tantervűnk is ennek a beállítottságnak megfelelően a mennyiségtan tanításának céljául elsősorban a matematikai gondolkodásmódra való nevelést tűzi ki. . Természetesen a szigorú matematikai tárgyalásmódnál pongyolább formában kell a gimnáziumi tanulókkal megismertetni a deduktív gondolkodásmódot, tekintettel a növendékek fejletlenségére, azonban lehetőség szerint ragaszkodnunk kell a szigorú elmélethez,
