Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 8. szám - Vitéz dr. Bessenyei Lajos: Tudósképzés, tanárképzés
Vitéz dr. Bessenyei Lajos: Tudósképzés tanárképzés. 171 tokra nézve, hanem továbbra is lehetett vizsgázni pusztán az egyetemi előadások alapján, éppen azért lényeges javulást nem hozott. Végre az 1924. évi XXVII. te. elrendelte minden tanárjelöltnek a tanárképzőintézeti előadások hallgatását és az ötödik évnek, mint gyakorlati esztendőnek, a gyakorlógimnázium keretében és vezetése alatt való letöltését, és csak ezek előzetes teljesítése után lehet tanári oklevelet szerezni. Lényegileg ez a tyelyzet ma is, leszámítva igen csekély, inkább adminisztratív jellegű módosítást. Ez alapon merült fel a tanárképzés megreformálásának a szükségessége, és ilyen előzmények után foglalkozott azzal a bölcsészeti szakosztály az 1936. évi országos kongresszuson. A szakosztályban dr. Németh Gyula egy. ny. r. tanár tartott előadást „A bölcsészetkari oktatás és a középiskolai tanárképzés reformja“ címen.1 Ebben megállapítja, hogy a bölcsészetkari oktatás reformálására határozottan szükség van. Bőven fejtegeti, mennyiben kell megőrizni a tanítás és tanulás szabadságát, tehát a kötött formákat csak bizonyos fenntartással lehet elfogadni és alkalmazni. ,,Másfelől azonban feltétlenül gondoskodni kell arról is, hogy a kikerülő tanársereg a jövő magyar értelmiségének nevelője, az egyetemen rendszeres munkához és józan kritikához szokjék, s ne csak a vizsgák előtt tanuljon két-három hónapot“ (14. 1.). E két elvet vizsgálja külföldi példák nyomán is, és előterjeszti a budapesti bölcsészeti karnak 13 pontból álló javaslatát. Az 1. pont a tanulmányi időt 4 évről 5-re emeli fel, amennyiben a jelenlegi tanulmányi időt egy előkészítő évvel toldaná meg ; ennek végén a jelölt elővizsgát tenne egy, a szaktárgyai köréből szabadon választott kollégium anyagából, a szaktárgyai segédtudományaiból és valamely modern nyelvi szövegből. A 2. pont szerint a 2. és 3. év a pedagógiai és filozófiai tanulmányok mellőzésével, kizárólag a szakképzésre fordíttassék. A 3. pont szerint a 4. és 5. esztendőben a tanárjelöltek és doktorandusok részben szaktárgyaikból speciális előadásokat hallgassanak, részben behatóbban foglalkozzanak filozófiai tanulmányokkal. A 4. pont a tanárjelöltek mai gyakorlati évét lényegileg nem kívánja módosítani. Az 5. pont az egyetemi felvétel feltételéül e karon legalább jó érettségit írna elő. A 6. pont a heti óraszám maximumát 20—25-ben szabná meg. A 9. pont a kollokviumok és proszemináriumok kötelező voltát mondja ki. A többi pontokkal nem kell még röviden sem foglalkozni, mert a lényeg az eddigiekben megvan. Ellenben ennyiből is határozottan kitűnik, hogy a budapesti egyetem bölcsészeti kara mélyreható és a mai állapottól erős eltéréseket mutató változtatásokat javasolt már akkor is. Ehhez az előadáshoz 20-an szólották hozzá, amely tény puszta számbeliségével is igazolja, hogy a hozzáértők és a kérdést ismerők tudatvilágában e probléma megoldása sürgős óhajtás.2 A hozzászólók 1 I. m. 3. kötet 11—24. lapok. * E hozzászólások megolvashatók i. m. 3. kötetének 24—26. lapjain. I^en figyelemreméltó vélemények ezek.
