Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 7. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 165 egyszerűsödik, rövidül. A függvényeket a grafikus ábrázolás által tesszük kézzelfoghatóvá, amire feltétlenül szükség van, különösen az alsó tagozaton. Ábrázolhatunk milliméterpapíron, rajzoltatunk a táblára, s rövidesen már a film is kiköveteli a maga részét a függvénytanításban. Aki a III. és IV. osztályban az elsőfokú függvényeket tanította, el fogja ismerni, hogy bizony ott egy nagy nehézséggel kell megküzdeniink. Nem a függvényben rejlik a nehézség. Ha jó volt az előkészítés, ha jól irányítottuk tanítványainkat, akkor a függvénnyel nincs baj. A nehézség ott van, hogy amikor a koordinátarendszert fel kell rajzoltatnunk, akkor rengeteg időt veszítünk. Amíg a gyermek felrajzolja a koordinátarendszert. Az a tapasztalatom, hogy a függvényábrázolásra fordított óráknak igen nagy részét azzal kell elvesztegetnünk, hogy fel kell rajzoltatnunk a koordinátarendszert, a grafikus ábrázolás alapját. Jól tudja már a gyermek, hogy mit kell felrajzolnia, a padban dolgozók vonalzóval pillanatok alatt készen vannak, s akkor várniok kell — únni kezdik magukat —, amíg végre a táblára is felkerül a koordinátarendszer. Ez baj. De még közbejönnek az apró nehézségek. Ha siettetjük a táblánál rajzoló gyermeket, akkor görbén rajzolja a tengelyeket, nem osztja egyenlő részekre, most töröld le, most' osszad nagyobb részekre, ne csinálj olyan kicsi beosztást, mert nem látszik az egész osztályban. . . és így tovább. S végre eljutottunk odáig, hogy készen van a koordinátarendszer, ábrázoltunk egy függvényt. Nézheti a mennyiségtan-tanár az óráját, hogy mi lesz egy második függvénnyel, mert az előbbit le kell töröltetnünk. Le kell töröltetnünk azt a drága, sok türelemmel felvésett koordinátarendszert, mert ha a szivaccsal, ami ma ritkán akad, a ronggyal csak úgy kikanyargatjuk az előbbi rajzot, s ott marad a maszatos koordinátarendszer, abból ugyan rendet, tisztaságot, szép munkát nem tanul a diák. Szegény óraterv — csak kerülj egy gyöngén rajzoló III. osztályos kezei közé — sorsod nem kerülöd el 1 Otthon lehet időnk arra, hogy koordinátarendszereket rajzoltassunk, -órán nem. Egyszer-kétszer még végigpepecseljük az időt a koordinátarendszerrel, de órákon keresztül ezzel veszteni el a drága időt, semmiképpen sincs a helyén. Az is megoldás, hogy a táblára nem rajzoltatunk, csak a tanulók rajzolnak füzeteikbe. Ez azonban nem közös munka. Mi vezeti az órát, ha nem az, amit a táblánál végeztetünk el. Hol ellenőrzi a gyermek, hogy jó-e az, amit csinált? Járjuk végig az osztályt, s javítgassuk sorba a füzeteket? Van erre idő ? Lehet, hogy sietek — s ez baj lenne —, de mégis csak fontosabbnak tartom azt, hogy minél több függvényt ábrázoltassak és azt pontosan végeztessem el, minthogy két-három függvénnyel befejezzem az egész fejezetet. Még az otthoni munka feladásánál is jól meg kell gofidolnunk, hogy milyen mértékkel mérünk. Még a milliméterfüzet sem segít, nem lehet tízesével ‘ábrázoltaiul a függvényeket. Egyebet is tanítanak a gimnáziumban, nemcsak matematikát. De visszatérek az osztályba, mert a tanítási óra van veszélyben, s azon kellene segítenünk. Több megoldás kínálkozik. Ezeket szeretném sorba veimi, ki-ki válogasson belőle, s ha jobbat ismer valaki, tegyen meg annyit a karársak megsegítésére, írja le, hogy lássuk s tanuljunk belőle. Az első megoldás az leime, hogy minden olyan osztály, melyben a koordinátarendszerre szükség van, kapjon egy olyan táblát, melyre azt ráfestették, mint régen az elemiben a számtantáblát. Vagy ha az osztályban kettős tábla van, akkor az egyiket készítsék elő úgy, hogy a koordinátatengelyeken kívül egyebet ne rajzoigassunk — négyzetdeciméteres beosztás. Már ezek a táblák is meggyorsítanák a munkát s — tekintettel a többi tantárgyra — nem zavarná az írást sem a négyzetes rácsozat. Ez ellen azonban tiltakozik a gazdasági ügyosztály. Az ilyen táblák karbantartása nem a legkönnyebb. Még a fekete táblákkal is baj van, mert most zsíros, most lekopott a festék — nehezen jutunk jó táblához. A lekopott vonalazás pótlása mindig sok után
