Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 5. szám - Hazai irodalom
120 Hazai irodalom. tották az iskolai nevelés helyzetét : összefogás úgy alakíthatja az iskolát, hogy a katonanevelés parancsa nem ütközik össze a nevelés feladatával. Védekeznie kell a nevelőnek a szellemi élet elsatnynlása ellen, a nemzeti felelősség érzetét kell belenevelnie az ifjúságba, szellemi, érdeklődésének, erkölcsi felfogásának adatait gyűjteni. Sok meghatározója van az iskolai nevelés sorsának, de döntő, hogy milyen ereje van a nevelőnek. Ez az erő az eszményekhez ragaszkodáson, adott helyzetek felismerésén és felhasználásán fordul meg. Végül az iskolai nevelés sorsa sok nevelő együttes hatásán múlik. — Utána közli annak a memorandumnak szövegét, melyet a középiskolai tanáregyesületek elnökei adtak át a kultuszminiszternek, s melyben rámutatnak a fenyegető tanárhiány és a tanári pálya kerüléséből eredő s már itt lévő nagy veszélyre. >— Halász Gyula: Népi tehetségek a ceglédi gimnáziumban ír, Balassa László hozzászól a magyar nyelv és irodalom tanításának kérdéséhez, Gauder Andor Bottai olasz iskolareformjáról és az olasz tanárság helyzetéről ad képet, a fizetését a katonákéval veti össze : ebből látjuk, milyen megnyugtató ott a viszony a kettő között. A Forgácsokban Pornai Gyula a középiskolai olvasókönyvekről, Banner Benedek az illetményjegyzék hibáiról tájékoztat. Magyar Középiskola januári 1. száma Kemenes Illésről, a februári (2.) Friml Aladárról ad nekrológot, mint akik mindig értékes munkásai voltak a katolikus tanügynek. A márciusi (3.) számban Pélergál Henrik a ciszterciek és piaristák jubileumáról szólva lelkesen vázolja e két rendnek a magyar tanügv körül kifejtett értékes munkáját. Gruber Miklós : Széchenyi a gimnáziumban című cikke tarthat még általános érdeklődésre számot. Az Oktatófilm Közleményei januári (1. sz.) Jablonkay Pál cikkét hozza (Az oktatófilmek fontossága, értékei és módszeres felhasználása), Pőcze Sára (Oktatófilmet a számtan tanításához), Gáyer Gyuláné (német oktatófilmek a kereskedelmi középiskolában). — A februári (2.) számban Geszti Lajos ír a film felhasználásáról a lelkipásztori munkában. Magyar Tanítóképző. Január (1. sz.) Mesterházy Jenő a kisebbségi kérdés a debreceni Nyári Egyetemen, Bárány Irén : Örömmotívumok az osztályfőnöki nevelésben. Február (2.) Csada Imre : Gyakorlatiasság a természettan tanításában. Március (3.) Grész Leó : A mennyiségtani házi feladatok vezetése, feladása, előkészítése és számonkérése. Április (4.) Vincze Sándor : Az ifjúsági önképzőkör néhány időszerű kérdése. Kereskedelmi Szakoktatás. Március (3.) Borotvás-Nagy Sándor : Nevelés közösségi szellemre. ' Krónikás. HAZAI IRODALOM--------------1 Gióf Széchenyi István és Waldstein Jáuos keleti utazása 1830-ban. Szekfű Gyula előszavával. Franklin-Társulat kiadása. 8°. 318 1. Kiadta, kevezetéssel és magyarázatokkal ellátta : Kálnoki Hugó gróf. A legnagyobb magyar élete, példája mindig érdekli és leköti a magyarság sorsával törődő embereket. Sok mindent tudunk már Széchenyiről, de még mindig találunk életében, munkáiban olyan mozzanatokat, amelyek megvilágítják előttünk ennek az annyira félreismert nagy emberünknek sok cselekedetét és rengeteg vívódását. 1830 nyarán Széchenyi Waldstein gróffal és a kiváló Beszédes mérnökkel Pestről a Dunán Galacig hajózott. Onnét Isztambul felé folytatta útját s egyhavi ottartózkodás után lóháton a Balkánon át tért haza. Személyesen akart megbizonyosodni Széchenyi azokról a nehézségekről, amelyek a Dunán a hajózás kifejlődését akadályozzák, másrészt a Keletre irányuló kereskedelem lehetőségeit akarta kipuhatolni. A Vaskapu megnyitása ezen a keleti utazáson szerzett tapasztalatok alapján vált lehetségessé. Erről az útról két napló maradt. Az egviket maga Széchenyi írta, a másikat Waldstein, aki ekkor még mindössze húsz éves volt. Eredetileg német,
