Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 1. szám - Dr. Kun Sándor: A honvédelmi ismeretek bevezetésével kapcsolatos tantervi intézkedések

Dr. Him Sándor : .1 honvédelmi ismeretekkel kapcsolatos intézkedések. 5

veszteség. Az első csapást az új tanterv bevezetésekor szenvedte el, mikor is a biológia a VI. osztályból az V.-be szorult le, s 1 órás veszteséggel az állattan a növénytannal heti 5 órás tárggyá olvadt össze. Most ez az óraszám 4-re csökkent, a veszteség tehát a reálgimnázium tantervéhez képest heti 2 óra.

Részben az anyagcsökkentés, főképpen azonban az óraszámredukció következtében a biológia a jövőben nem lesz képes azt a nevelőhatást kifejteni, amit az Utasítás vár tőle. A nevelésre különösen alkalmas fejezetek elmaradnak vagy jelentéktelenné válnak, az idő pedig állandó rohanásra készteti a tanárt.

A természetrajz megszűnik honismereti tárgy lenni, mert még a közvetlen környék megismerésére, illetve növény- és állatvilágának tanulmányozására sem lesz sem idő, sem kellő alapismeret.

A jövőben meg kell elégedni azzal, hogy az élők világáról minden részlet nélküli, általános áttekintést nyújtsunk, s jó eredménynek kell tekinteni, ha sikerül a fejlődéstörténeti alapon álló biológiai szemléletet meggyökereztetni s az újabb kutatási irányok iránt érdeklődést kelteni.

A mutatkozó nehézséget azonban át kell hidalnunk valamilyen célravezető megoldással. Az adott helyzetben legtöbb sikert ígér, ha az V. osztály természetrajz tanításában az alábbi szempontokat követjük :

A tárgyalás sorrendjében az évszakokhoz igazodunk. Az őszi hónapokban (szept.-okt.-nov.) növénytant tanítunk. A téli hónapokban az ember szervezete és az örökléstan kerül sorra (dec-jan.). Ezután térünk rá (febr.-márc.-ápr.) az állattan tanítására. Ez a sorrend tudománytalan és mesterkéll, de a kényszerhelyzet váltja ki. Előnye, hogy nem szakadunk el teljesen a természettől, s így honismereti és revelési szempontok —ha csekély mértékben is —érvényesíthetők. A tárgy egysége amúgy is megszűnt, nem módszeres egységek sorrendváltoztatásáról, hanem önálló tudományok elemeinek sorrendjéről van tehát szó.

A növénytan .tanítása során rendkívül nagy súlyt kell fordítani az őszi növények tárgyalására. Mintegy 12—14 növényt kell ismertetni, úgy válogatva ki azokat, hogy a tárgyalás során ugyanannyi növénycsalád jellemvonásait, a morfológia, ökológia és ált. biológia elemeit megismerhessék tanulóink. Mintegy négy hetet fordíthatunk erre. A többi idő a virágtalanok, növényanatómiai és n fiziológia tárgyalására marad.

Az ember szervezetét és az örökléstant a szokott keretben taníthatjuk a téli hónapokban. Ehhez kell kapcsolni az embertan (az emberi nem múltja, emberfajták, európai rasszok, a magyarság embertani tagolódása) főbb fejezeteit.

Az állattant februárban az alsóbbrendűekkel lehet kezdeni. Mire a tavasz beköszönt, a tárgyalással a magasabbrendüekhez érkezünk. Itt is típusokat ismertetünk, s kirándulásokon kapcsolatot tartunk a természettel. A tárgyalásba bevonjuk az ökológia és ált. biológia fejezeteit.