Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 4. szám - Hazai irodalom

Hazai irodalom. 01 71 %-ban őstermeléssel foglalkozó szülők fiai. Első félévi előmenetelükből megállapítható, hogy legnagyobb részük eddig beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket, mert 94% köztük a kitűnő, jeles és jó rendű, a bukottaké pedig mindössze 0'3%. A legjobb eredményt az evangélikus gimnáziumokban nevel­kedő tehetséges szegénytanulók érték el: 50% volt a kitűnő s ugyanannyi a jeles rendű köztük. A kétnapos értekezlet további folyamán dr. Szombatfalvy György tan­ügyi főtanácsos, a tehetségmentés központi szervezője s az egész mozgalom­nak fáradhatatlan és nagyérdemű irányítója vezette a tanácskozásokat. Közölte az értekezlettel, hogy az országos járulékalap támogatásában csakis falusi vagy tanyai szülők gyermeke részesülhet, városié nem. A pénzügy­­miniszter eddig nem tudott gondoskodni az állami költségvetésben a tehet­séges szegény tanulók iskolázásának anyagi fedezetéről, a jövő évtől kezdve azonban már fel fog venni erre a célra a költségvetésbe megfelelő összeget. Az országos járulékalap részéről tanulónként nyújtott évi 600 pengős támo­gatást a jövő tanévben kb. 25%-kal fogják felemelni. A minisztérium hozzá­járul ahhoz, hogy városi fiúk is résztvehessenek a versenyvizsgálaton, ezek azonban nem részesülhetnek az alap támogatásában. Az értekezlet ezután behatóan foglalkozott a versenyvizsgálat anyagá­val és módszerével s a leszűrt tapasztalatok alapján több célszerű módosítást ajánlott. Foglalkozott az alap elnevezésének kérdésével is, s általános volt a kívánság, hogy abban mellőzni kell a „tehetséges“ szót. A kétnapos értekezlet lefolyásából meg lehet állapítani, hogy a falusi tehetségmentés ügyét az illetékesek igen komolyan és.nagy felelősségérzéssel intézik, s hogy a biztató kezdet után a mozgalom megerősödése várható. rj. HAZAI IRODALOM I Imre Sándor: Neveléstan. Második, lényegében változatlan kiadás. Studium (Budapest) kiadása. 272 lap. Első ízben 1928-ban megjelent s már évek előtt elfogyott nagy művét adja ki újra a szerző. „Magyar nyelvű, a magyar nevelői gondolkodás törté­netéből és eredményeiből kiemelkedő, az érintkező tudományok magyar irodalmát is feldolgozó neveléstudományi kézikönyv szükségét negyven év óta érzem ; az a tervem pedig, hogy a nekünk való nevelésnek nemcsak a kereteit és alapelveit jelöljem meg, hanem a részleteit is egyöntetűen ki­fejtsem, kb. harminc éves“ — ez az önvallomás mutat Imre Sándor nagy­értékű neveléstudományi működésére. Ez újabb kiadás lemondás nagy ter­véről, azonban reméli, lesz, aki ezt a tervet magáévá téve, folytatja és befejezi. A kiadás kisebb változtatástól eltekintve, nem változtatta meg az eredeti művet. Nagy gondot fordít az iskolai nevelés kérdésére most is, a mű azonban a köznevelés bármely területén dolgozónak hasznos útmutatást nyújthat. Főként kezdő tanítók (tanárok) első könyvének szeretné tudni művét. Tudo­mányos továbbművelődésüknek segítségül szolgálhatnak a jegyzetben fel­sorolt művek, s a bevezetés végén megemlített, 1928 óta megjelent értékes pedagógiai dolgozatok. A könyv megjelentetéséért hálásak vagyunk, s remél­jük, hogy legnagyobb élő protestáns pedagógusunk nemes elgondolásai nem­csak hallgatói körében fognak újra elevenen kamatozni, hanem a mai magyar nevelői közvéleményben is. Budapest. * Dr. Bánkúti Dezső. Imre Sándor: Háborús élet, megújhodás, nemzetnevelés. Studium ki­adása. Budapest, 1942. 348 lap. Mint a hatalmas kötet bevezetésében megállapítja a szerző, minden ember benső kényszerítést érez arra. hogy mindennapi dolgain kívül is tegyen valamit a közerő fokozására. A pedagógus kötelességének érzi, hogy szavak-

Next

/
Thumbnails
Contents