Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 4. szám - Megjegyzések
90 Megjegyzések. körűség. T. i. amikor a társadalom széles rétegei változást kérnek, nem gondolnak arra, hogy ezt ők fogják megsínyleni anyagiakban, de nem gondolnak arra sem, hogy mit jelent ez a kérdés nemzetgazdasági szempontból ma, amikor annyi hiány van csaknem mindenből. E szempontok felvetésének hiánya —- mind a hivatalos, mind a nem hivatalos körök részéről — arra intenek, hogy nagyon komolyan és minden részletre kiterjedően foglalkozzunk a nevelés kérdésével, mert ezen fordul meg nemzetünk sorsa, ettől függ jövője. Az elgondolás mind anyagi, mind módszertani részén egyik oldalról a nevelői kar felkészületlenségén bukott meg. Intő példa ez arra, hogy csak olyat kívánjunk a nevelői kartól, ami már benne él, ne haladjunk jóval előtte, és ne kívánjuk tőle azt, amit nem tud. A másik oldalon a tanulóanyagon bukott meg. Olyan feladat elé állítottuk a növendéket, melyet nem tudott megoldani. Intő példa ez arra, hogy vegyük már egyszer alaposan számba az anyagot, amelyet reformálni vagyunk hivatottak. A harmadik oldalon megbukott a rendszer az iskola segítő táborában : a szülői házban. Kivettük a kezéből az eszközt, mellyel hathatósan tudott minket segíteni : a könyvet. Intő példa ez arra, hogy adjuk meg a segítés lehetőségét a támogatni kész szülői tábornak. Végül mind a három tényezőtől csak annyit kívánjunk, amennyit várhatunk. A célfeladatoknak közepeseknek kell lenniök a nehézségben, mert ezek mindig olyan nehezek, amilyeneknek a tanár fogja fel őket, hozzámérve növendékei szellemi képességéhez. Könnyűeknek sem szabad lenniök, mert nagy erkölcsi értéket nélkülöző lesz tanításunk — lásd a mai kor szellemértékelését — a fáradságos eredményhezjutás kiküszöbölésével. Magyar hazához, egyházhoz való feltétlen hűség, történelmi múltúnk megbecsülése, nagyjaink eszményi követése legyen az útjelző, melyhez az egyedül helyes, fentebb már említett lélektani módszer vezet. Nem volt szándékom védeni a ma fennálló magyar nyelvi és irodalmi tantervet, mert látom annak súlyos hibáit és következetlenségeit, csupán a két felvetett kérdésre, kíséreltem meg válaszolni : szükségszerű-e a magyar nyelvi és irodalmi tanterv megváltoztatása? Igen.■Időszerű-e? Nem. Aszód. Rdgydnszki Pál. Értekezlet a falusi tehetségmentés ügyében. A folyó tanévben indult meg országszerte a tavalyi versenyvizsgálatok alapján felvett tehetséges szegény falusi tanulók gimnáziumi nevelése. — A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter szükségesnek látta, hogy az első félévi tanulmányi eredmények és az eddig szerzett tapasztalatok alapján megállapítsa azokat a változtatásokat, amelyek a mozgalom szervezésében, a tanulók felvételében és nevelésében, valamint a versenyvizsgálat módszerében szükségesnek mutatkoznak. Ennek megbeszélésére március 12. és 13. napjára értekezletre hívta össze Budapestre azoknak az iskoláknak a képviselőit, amelyekben az országos járulékalap támogatásával tehetséges szegény falusi tanulók nevelkednek, egyszersmind felhívta a mozgalomba bekapcsolódott egyházakat megbízottaik kiküldésére. A katolikus főigazgatóság képviseletében dr. Balogh Albin, a református Egyetemes Konvent részéről Csorba Zoltán, az evangélikus egyházegyetem képviseletében dr. Ruhmann Jenő vett részt az értekezleten, amelyen 75 vidéki gimnáziumnak kb. 150 tanára, illetőleg igazgatója jelent meg. Az értekezletet a betegsége miatt távolmaradt miniszter helyett dr. Fáy István államtitkár nyitotta meg, s megnyitójában visszapillantott a falusi tehet ségmentés megszervezésére és eddigi eredményeire. Közölte, hogy a folyó tanévre a múlt év májusában tartott versenyvizsgálat alapján 649 tehetséges szegény falusi tanuló nyert felvételt : 26 állami, 29 róm. kát., 15 református és 5 evang. gimnáziumba, mégpedig állami gimnáziumba került 395 tanuló, katolikusba 150, reformátusba 90, evangélikusba 14. Felvettek ezenkívül 80 polgári iskolai tanulót is. Aránylag a legtöbben dunántúliak, a legkisebb az erdélyiek száma. A 99 II. osztályút és a 2 III. osztályút leszámítva a többiek mind I. osztályba járnak. Ä felvett tanulók
