Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 3. szám - Belföldi lapszemle
70 Belföldi lapszemle. Jelenleg az iskola nevelőfeladata áll előtérben. A tananyag közlésében a nevelő személyes hatása a nyomós. De e mellett a növendék egyéni tulajdonságai is fontosak, ezt kell ismernie a nevelőnek. A közösségben, tanár és nevelt együttesében folyó szellmi munka formálja a lelket. Az iskola közös munkája felszabadít viszont sok időt otthon s kint, s ezt jól kell felhasználni. Az általános munkakényszer eredménye nem lehet egyenlő az önként vállalt munkáéval, bár elismeri, hogy a tömegnél valamely kényszer el nem kerülhető. Ez az önként vállalt munkakészség a hivatásszeretet előkészítője, a tehetség (rátermettség) vezet ebben (falusi tehetségek felkarolása). A pályairányítás társadalmi és nemzeti jelentősége újabban mindinkább előtérbe nyomul (gyakorlati középiskola). A felvetett gondolatok gyakorlati megvalósításáról szólva, önkéntes munkaközösségeket szeretne, melyekbe a tanári testület vesz fel a pályázók közül; itt lenne a tanárság mellékfoglalkozása, hol nevelői munkára fordíthatná drága idejét és erejét. A felemelendő tandíjakból fedezhető lenne e munkaközösségek vezetőinek díjazása. — Kari János A személyi lapokról ír. Nevelési céljuk van, ezt azonban jelenlegi formájukban nem eléggé szolgálják. Túl sok bennük a léleknélküli rovatkitöltés, adminisztrációs adat. Több a látszat, mint az eredmény. Félő, hogy általuk elvesztik iskoláink ősi, jellegzetes vonásaikat. Ezért kér nagyobb szabadságot a személyi lapok körül. Valami tanulóvallomásfélére gondol, természetesen egyes kérdések fonalán. E kérdések az iskola helye szerint módosulnának, s nem kellene minden rovatot kitölteni; ez jellemezne, ez tükrözne egyéniséget. 1942. 1. (jan.) Csóka Lajos A gazdasági ismeretek és a szellemnevelés. — Péch Aladár szól a természettudományok védelmében. A Parthenon 1941. évi közgyűlési elnöki megnyitója a legkedvezőtlenebb színben tünteti fel a természettudományok iskolai szerepét. A naturalista életeszményt állítja szembe a humanistával — eddig igaza van, de beleviszi az iskolát is kritikájába. Pedig az iskola nem kíván a fejlődő gyermek lelkében szakadást előidézni. Neki nemcsak eszményeket kell tanítania, hanem valóságokat is. S a természettudomány tanárának, ki époly „homo idearum“, mint a görög-latin tanár, az a célja, hogy „minél jobban felvértezze az ifjút a materialistanaturalista ferdítésekkel szemben, s ezzel minél értékesebbé tehesse a humánus szellemképzésbe teljesen beleülő nemes célzatú szellemnevelő munkáját“. Pannonhalmi Szemle. 1941. IV. Blazovich Jákó Hit és természettudomány. Jámbor Mike A hivatás nevelése. A hivatás az Üristen kijelölése, egyéni munkakör, szolgálat — ez három főgondolata, melyre tanulmányát építi. V. Borbély Kamill Hogyan látja az új magyar népiskolát a középiskolai tanár? — Polgár Vilmos Az új olasz középiskolai reform. Oktatófilm. 10. (okt.) Szenes Gábor Az oktatófilm és a korszerű szemléltetés. — W. Pinder a művészettörténeti filmekről szól, s a nehézséget ott látja, hogy a film mozog, a képzőművészeti alkotás pedig nem. így a filmnek az átélés formáját kell kihasználnia, s annál kívánatosabb, minél több folyamatos mozgást kíván a műalkotás formaátélése. A részbemutatásoknak pedig újra teljes egészet kell alkotniok, nehogy csak darabok maradjanak előttünk. 11. (nov.) Renner János Mit tanítsunk a középiskolában Eötvös torziós ingájáról? 12. (dec.) Bukovszky Ferenc A film szerepe a matematika tanításában. A 11. és 12. számban Mit mondanak az Évkönyvek? címen közül szemelvényeket, megjegyzéseket a filmoktatásról. Magyar Tanítóképző. 11. (nov.) Kardeván Jenő A hazai német tanítóképzés (folytatása a decemberi számban). — Vönöczky Géza Az iskolai hangszertanítás kérdése. 12. (dec.) Mesterházy Jenő az evangélikus Péterfy Sándorról emlékezik születése századik évfordulója alkalmával. Péterfy a budapesti Deák-téri elemi iskola tanítója, majd három éven át igazgatója volt. — Uherkovich Gábor két újszerű vetítő szemléltető eljárásról tájékoztat. — Tóth B. Zoltán a német katonai nevelés útján (1938—41) c. úti napló jegyzeteit közli. 1. (jan.) M. Richter Sarolta .,,A jövő magyar nagyasszonyai“ nevelésének a múlt példáján kívül az életfegyelem jelszavát kell követnie. Nemcsak jó
