Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 3. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle. ö9 BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 3. (nov.). Róder Pál a Szülők Iskolája tanfolyamairól ír. Felveti, hogy talán a szülői társadalom nem igényli a felvilágosítást. Levelek, fogadóórák kérdései valóban mindig az osztályozás körül mozognak. A szülők a serdülőkor világában tájékozatlanok, az iskolával szemben pedig bizalmatlanok, s inkább pszichoanalitikusokhoz s más áltanácsadókhoz fordulnak a tanárok helyett. Az iskolaválasztás és pályaválasztás kérdésében sem kevésbbé járatlanok. Mindezt a feladatot betölti a Szülők Iskolája. Ezt a szülői társadalom emclkedettebb része már kívánja, a tanárok pedig helyeslik, mert tudják, hogy a szülő munkája sem elhanyagolható része a nevelésnek. Közös a felelősség ; ez együttes munkához nevelői műveltség kell és főleg nevelői köztudat. Ennek kialakításában, mint mellékfoglalkozásban, vehetne tanfolyamok révén részt a tanárság, és már részt is vesz évek óta. — Nádasdy József Kémiai gondolkodás, magyar észjárás címen kimondja, hogy egységes kémiai szemlélet nincs, s megszületése sokára várható, és itt lát ja a kémia-tanítás nehézségét. Ugyan az új gimnáziumban lesz mód nemcsak kémiát, hanem a vezető értelmiség leikébe kémiai gondolkodást is belecsepegtetni, ami azután szerinte az értelmiség és parasztság közelhozását eredményezné. — Bukovszky Ferenc a Figyelőben Arató körkérdéséhez szól hozzá (a Középiskolai Matematikai Lapok ügyében). A beérkezett válaszok szerint a lapra szükség van, mert a matematikai nevelést hatásosan szolgálta (ezt mutatja többek között az Eötvös-matematikai tanulóverseny). Életet vitt e lap a tanításba, feladatainak megoldásával nevelt ; a tanárnak is öröm volt, mert tanítványai munkára serkentek általa. Léte egyetemes iskolai szempontból is kívánatos. Hogy szünetel, annak oka az, hogy csak előfizetésekből ilyen lap nem tartható fenn, 3000—1000 P-s támogatásra rászorul. Ügy érzi, a tanárság megnyilvánult állásfoglalása kötelezi a tanárság tagjait is egyéni támogatásra, s hogy többet tegyenek, mint a múltban. Kiadásáról úgy lehetne gondoskodni, hogy az Eötvös Loránt-Mat. és Fiz. Társulat adná ki; erre remény is van, mivel választmányában megértéssel fogadták a felvetett kérdést. 4. (dec.) Közgyűlési elnöki, titkári jelentésen s beszámolókon kívül Szende Aladár Az idegennyelvi szókészlet alaprétegének átadása, majd Harsányt István A fegyelem vonzó értékei című tanulmánya olvasható. Önfegyelem, belső fegyelem. Ennek értékei: esztétikaiak (fegyelmezett csapat), erkölcsiek (akaratnevelés céltudatos önfegyelmezés útján), s ez a magasfokú intelligencia, alkotó szellemiség alapja. De az egészséges társadalom élete sem képzelhető el nélküle ; politikai, gyakorlati életünk munkamezein is nélkülözhetetlen. Amely ifjú ezeket felfogja, beleépíti majd jövő életébe. 5. (jan.) Bihari Ferenc szokásos módján tárgyalja a multévi középiskolai évkönyveket. A Figyelőben B. A. ismét Arató körkérdéséhez szól hozzá, s saját tapasztalataiból közöl lehetőségeket (több tanulóval egy lapot fizettetett elő, ami a dolgozók számának szaporodását eredményezte ; különféle gyűjtött pénzekből fizettetett elő lapot, s osztálypéldányok is forogtak). Ügy gondolná, ha minden intézet ifjúsági könyvtárának előfizetné, már is tekintélyes alap állna megjelenésére. A Forgácsokban Tanárhiány címen azt olvassuk, hogy a forgalomban már felárral hajlandók egyesek tanári munkára. Internátusi nevelést kk. nem helyesel, mert „kívánatos, hogy a tanárság egész lelkiségével minél gyökeresebben benne éljen a magyar társadalomban“. Igaz is, így majd nem lesz olyan vicclapalak, s ha jobban megismerik értékeit, a tanári rend tekintélye is emelkedik majd. Magyar Középiskola. 1941. 10. (okt.) Wagner József Görög nyelvi tanításunk válságos helyzetéről. 1941. 12. (dec.) Róder Pál Önkéntes munkaközösségek a nevelés és pályairányítás szolgálatában. A nevelés lényegéről koronként eltérő vélemény volt.
