Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 1. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom 19 Puskás Zoltán fenti munkája a nemzet fogalma elemzésével kezdi, meglátja, hogy a nemzetnevelés ma nem elvi követelmény, hanem most, új világ mezsgyéjén nemzetvédelem ; hogy e nevelés minden adottság összhangzatos kifejtésében, érvényesítésében valósulhat meg. De megmutatja azt is, hogy a keresztülvitel során elengedhetetlen mozzanat a jövendő vezetők, irányítani hivatottak együttes, korszerű nevelése — egy nemzeti parkká teendő, minden szükséges eszközzel, felszereléssel ellátott helyen, gondolatai szerint Csúcsán. E nemzet felemelési tervezet szerint való „nemzet-nevelde“ a legjobbakat gyüjtené egybe, akiket a múlt minden tanítása, maradandó eleme mellett a legjava európai eszmékkel is meggazdagítana tanulmányutak során, A mai faluépítő munka, tehetségkutatás, nőnevelés, katonai kiformálás minden jó gondolata beleépült e munkába, mely csak bevezető tanulmány akar lenni a további rendszerhez. Kívánjuk, hogy izzó, emésztő faj szeret ettől duzzadó elgondolásai váljanak valóra, s érje meg, amiről annyi hittel így ír előszavában : „Szépen megálmodtam, hogy milyen lenne az iskola, nevelde. Az álmot addig szőttem, amíg szinte valósággá nőtt lelkemben. És amikor éreztem, hogy lényem keretét annyira betöltötte ennek az álomnak valósága, hogy egynek éreztem magam a gondolattal, akkor határoztam el, hogy álmomat meg is valósítom. Megvalósítom, ha az életem is megy rá. Megvalósítom, mert szerelem népemet, szeretem hinni a magyar jövendőt.. Megvalósítom, mert életcélt és boldogságot látok benne. Megvalósítom, mert érzem, hogy meg kell valósítanom, mert erre hívattam el.“ Minden hazáját szerető magyar szív pedig lélekben, hitben álljon a tanulmányozásra annyira érdemes szerző gondolatai és tervei mellé! Illyés Endre. Németh Zoliim : Kis János szerepe kora irodalmi életében. (Győr, 1941.) A mű írójának célja Kis János egész pályájának, különösen irodalmi helyzetének és magatartásának vizsgálata. A „Bevezetés“-ben kifejti, hogy eddig c kiváló irodalmi személyiségnek jelentőségét csak egy-egy részletkérdés szempontjából tárgyalták. (Kovács Sándor a Magyar Társaság történetét. Kovács János Kazinczy-val folytatott levelezését dolgozza fel. (Pedig Kis János pályája „nagy tett vala a nemzeti irodalom érdekében“ — mondja Toldy. /. Az író körültekintően vizsgálja Kis János egyéniségének kialakulását és világnézetét. E rész keretén belül ír származásáról, a soproni kétnyelvű környezetnek, iskolai életének a hatásáról, a „Magyar Társaság“ megalapításáról. az „albizálás“-ról (supplikálás), tanulmányútjáról, mely Weimárba, Göttingába és Jénába vezette. Kimutatja ez életrajzi adatok hatását Kis János egyéniségének kifejlődésére : szerénység, vallásosság, neo-liumanizmus, mint a soproni líceum nevelési elve, majd látókörének tágulását előbb hazai, majd külföldi útjai folyamán. Beszámol arról, mint válik új nevelési eszmék képviselőjévé győri tanár korában. Itt törekszik különösen a felvilágosodás eszméinek, s vallásos felfogásának összeegyeztetésére, majd visszavonul falusi prédikátornak. Itt meg is nyugszik, megházasodik, de lassanként mindjobban résztvesz a „baráti kör“ szervezésében, s maga köré gyűjti a Dunántúl kisebb íróit, s oly viszony alakul ki közte s azok közt, mint Kazinczy és Kis János között. Mind számottevőbb irodalmi munkásságának is köszönhette, hogy Sopronba hívják meg, mint közismert egyházi írót választják meg superintendenssé is. A jénai egyetem hittanári diplomája, akadémiai tagsága és a Kisfaludy Társaságba történt beválasztása egyaránt elismertségét és köztiszteletben álló voltát bizonyítja. II. „Kis János és kora irodalmi élete“ címen alapos irodalomtörténeti tájékoztatót ad az író. Kifejti a „levelező barátság“, a „vezető barát“ és a maecenás-rendszer jelentőségét a magyar irodalmi élet e korszakában. Kis János célja : művelt polgárság nevelése. A nyelvújítási harcban közvetítő szerepet vállal, tartózkodik a harc hevességétől. Az Akadémiát eleinte (Kazinczyval együtt) ellenzi, később helyesli, s támaszát látja benne. Igen fejlett felfogását a magyar nyelv ügyéről e tárgyban írt pályamunkája bizonyítja.
