Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 10. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: A magyar cserkészet átalakítása

Vitéz dr. Bessenyei Lajos: A magyar cserkészet átalakítása.217

A magyar cserkészet átalakítása.

A magyar cserkészet, az első világháború előttről számítva a megindulását, kereken háromévtizedes múltra tekinthet vissza. Ez az idő elég szép tartamára nézve is, de sokkal szebb a tartalma, mert ez a mozgalom idáig értékes, igazi ,,jó munkát“ végzett. Ezt mindenki, aki ismeri ez intézmény működését és annak vitathatatlan eredményeit, teljes tárgyilagossággal megállapíthatja. Magam, aki teljes húsz esztendőt töltöttem el a cserkészet szolgálatában éspedig a legkülönbözőbb minőségben és viszonyok közt : itthon és külső országokban, táborokban és íróasztal mellett, alárendelt tisztségben és elég magas vezetőállásban, nyugodt lélekkel mondhatom el, hogy ismerem eléggé behatóan a magyar cserkészetét minden részletében, külsőségeivel és lelkiségével egyaránt, és így feljogosítva érzem magamat néhány tény lerögzítésére.

Sokszor hangoztattam írásban és szóban, hogy a cserkészet világviszonylatban a XX. századnak idáig legnagyobb, mert legegyetemesebb nevelési mozgalma. Ez behálózta ugyanis az egész földkerekséget, minden világrészt, minden államot, minden fajtát, mert cserkészek voltak Északon és Délen, Keleten és Nyugaton, fehérek és színesek közt, keresztyén és másvallású népeknél, fiúk és leányok, körében, egyszóval mindenütt. Ilyen elterjedt nevelési mozgalom már nincs is e században, mert pl. a munkaiskola szintén elég széles körben megvan, de működési területe sokkal, de sokkal kisebb, mint a cserkészeté. Éppen ezért a cserkészetnél a hangsúly az ifjú lelkek kinevelésén van, az egyenruha csak másodrendű járulék. A keresztyén nemzetek cserkészete pedig egyenesen a keresztyénség gyakorlati megvalósítása, hiszen a magyar cserkészek tíz törvénye Jézus hegyi beszédéből van összeállítva. Nem is könnyű ezeket a törvényeket megtartani és azok szerint élni. Arra azonban erős akarattal mindenki képes, hogy szinte napról-napra javítson önmagán, a hibákat és gyarlóságokat fokozatosan vetkezze le, és egyre jobban megközelítse a cserkészideált. Ide iktatom a mostani főcserkész erre vonatkozó meghatározását egyik nemrégiben megjelent cikkéből :r ,,A cserkész a maga szabad elhatározásából különb ember és magyarabb magyar akar lenni. Életének célját önmagában a krisztusi embereszmény megvalósításában, egyben magyarságának minél szebb kimélyítésében és kiterjedésében látja. E végből önként fo- 1

1 Vitéz nemes kisbarnaki Farkas Ferenc m. kir. vezérőrnagy, országos főcserkész: „Miért van még mindig cserkészet?“ Megjelent a „Levente“ 1942. évi'. 6. számában.

1