Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 8. szám - Weiszer Gyula: A földrajztanítás csődje a középiskolában

Weiszer Gyula: A földrajztanítás csődje a középiskolában.181

Ez a szomorú igazság. Pedig a múlthoz képest látszólag — de í kihangsúlyozottan csakis látszólag — nagy jelentőséget nyert a f földrajztanítás a középiskolában. Legalább is erre lehetne következ(tetni abból a tényből, hogy a földrajz az előkelő, fontos gimnáziális tárgyak közé került. A tantervben, a tanulmányi évkönyvben és ; értesítőben ott foglal helyet az ötödik helyen, megelőzve az összes i idegen nyelveket, s új elnevezést is kapott, mert ma már hivatalos neve „Föld- és néprajz“. Előkelő voltát még jobban kiemeli az állami Részletes Utasítás, amikor ezt mondja: minden müveit magyar embernek kötelessége, hogy tüzetes és biztos tudást szerezzen hazájáj nak helyzetéről. Azonban nem elég tudományos értékű, kétségtelen I és cáfolhatatlan adatok ismeretére szert tennünk, hanem egész életünkre emlékezetünkbe kell őket vésnünk. Más helyen ezt olvassuk j (Ált. Utasítás): „A hazafias nevelés céljaira felhasználhatjuk a magyar föld földrajzi helyzetét, s mikor szakszerűen tárgyaljuk hazánk I földrajzát és természetrajzát, ugyanakkor rámutatunk arra is, j milyen előnyök vagy hátrányok származtak ebből a magyar életre.“ j Nem folytatom az idézeteket, legyen ebből elég ennyi. A földrajz

I szakos kollégák úgyis ismerik mindkét utasítást, a többiek pedig H higgyék el, hogy még számtalan idézettel tudnám igazolni a földrajz- H előkelő tárggyá való előlépését. Az idézeteket mellőzöm, s helyettük -J inkább arra a kérdésre igyekszem feleletet adni, hogy mi okozta II földrajztanításunk csődjét.

II Ha az állami tantervet figyelmesen megnézzük, rögtön meg-B kapjuk a feleletet: a földrajztanítás csődjét az okozza, hogy kevés j| óraszám miatt a kitűzött célt semmiképpen sem lehet elérni, de még § megközelíteni is csak igen kis mértékben. A fiú- és leánygimnáziumok- ͧ ban a földrajzot négy osztályban, és pedig az I., II., III. és VII. oszp tályban tanítjuk ; óraszáma az elsőben 3, a másodikban 4, a hármáig dikban 2, a hetedikben 2, vagyis az összes heti órák száma 11. Mit « kell ez alatt az idő alatt elvégezni? Az első osztályban meg kell I ismerni a földrajzi alapfogalmakat és Magyarország, a másodikban | az összes világrészek, a harmadikban a csillagászati, fizikai, a szerves világ és az ember földrajzát, a hetedikben Magyarország földrajzát és földrajzi helyzetének áttekintését, melyhez járul még a térkép! ismeret.

Nem kell földrajztanárnak lenni, csak egy kicsit kell érteni a i pedagógiához, vagy csak józanul elgondolkozni az olvasottakon, és ! akkor mindjárt megmondhatjuk, hogy ily terjedelmes anyagot, j! ilyen óraszámban és elosztásban, ha minden növendék lángész I volna, és lángesze éppen a földrajzi ismeretek elsajátításában nyil| vánulna meg, akkor lehetne csak tisztességesen az utasításoknak ; megfelelően elvégezni. Tudjuk, hogy nem minden növendék lángész, s ha van is jófejű közöttük, az sem mindig éppen a földrajzért rajong a legjobban, de a lehetőség elbírálásánál amúgy sem a kiváló, hanem a közepes képességűeket kell figyelembe venni, s ha ebből a szempontból nézzük a lehetőségeket, az eredmény még inkább lesújtó.