Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 8. szám - Dr. Bánkúti Dezső: Új kultuszminiszter - Gulyás József: A lelkészek és tanítók szerepe a tehetségkutatás terén

172 Gulyás József: A lelkészek és tanítók szerepe a tehetségkutatás terén.

lapok is felvágatlanul hevernek az asztalukon, a kérdőívekre sem érnek rá válaszolni. Azonban hisszük, hogy a magyar jövő, nem utolsó sorban a kálvinista magyar jövő útjának egyengetésében ők is kiveszik a méltó részüket. S ha Zempléni Árpád szerint joggal emlegetik azt, hogy a közműveltség kálvinista-színezetű, annak ez a mendikási rendszer is oka lehet.

Tamás Viktor a Magyar Kultúra hasábjain többször foglalkozik a tehetség és az iskola viszonyának a vizsgálatával (28—-29. évfolyam). Azt állítja, hogy a középiskolában alig két-három kiváló ifjúval találkozik a pedagógus egész pályája alatt. Két-három százaléka jó közepes tehetségű, ugyanannyi a rossz, a nagytöbbség, amelyet ez a néhány jó közepes vezet, illetőleg vonszol magával, amely dolgozni nem szeret, adja a többit. Ez a tétel ellentétben áll F. Kiss István előbbi népiskolai megállapításával, mert ő ott csupa rózsás színeket festett az elemi iskolásokról. Tamás Viktor szerint tehát nem a kiváló tehetségek, hanem a nagy átlag nevelésére kell törekedni a középiskolának.

Mi most azokat a tehetséges gyermekeket keressük, akik anyagi erő hiányában nem kerülhetnek be a középiskolába. S ebben a keresésben a tanítók és a lelkészek munkájára támaszkodunk. Sok ilyen szegény gyermek még azt sem tudja, hogy mi is az a középiskola. De ott van a papja és a tanítója, aki olvassa a Sárospataki Református Lapokat, szóval a tehetségvizsgára szóló jelentkezésről a hirdetéseket. Megkapja, ha kéri, a személyi lapokat is. Azokat kitölti. Figyelemmel kíséri a gyermek tanulását, egyéni jellemét, kötelességtudását, tehetsége bontakozását. A kitűzött házifeladatokat ellenőrzése mellett megcsináltatja a növendékekkel, de nem segít neki, mert erre a pataki írásbeli alkalmával, vagy a szóbelin úgyis rájön a bizottság. Volt eset már arra is, hogy a vallatóra fogott gyermek bevallotta a tanító segítését, a szülő pedig azt, hogy a sok gondokkal elfoglalt tanító nem ért rá a gyermekkel foglalkozni, úgy segített hát a dolgon, hogy elmondta a megoldási módokat. Nem kívánjuk mi a gyermek rendszeres tanítását, illetőleg erre a vizsgára való begyakorlását, csak azt, amit az elemi úgyis megad, amit a bevezetésben már részletesen is elsoroltam. Volt eset arra, hogy a gyermekkel bejött a papja is vizsgára. Mert meg volt győződve a fiú tehetséges voltáról, és nem is csalódott. Volt eset arra, hogy levélben bizonyítgatta azt, hogy a fiú tehetséges. Nem pártfogást kér, hanem a tehetség megállapítását. Ez a lelkész sem csalódott a gyermekben. Volt eset arra is, hogy mi nem kértük a gyermek bejövetelét vizsgára, de a szülő ragaszkodott a gyermek vizsgára bocsátásához, mert a fia tehetséges, s nehezen hitte el, hogy nincs tehetsége a gyermeknek. Hogy ilyen esetek többé ne álljanak elő, ezért kérjük a tanítók és a lelkipásztorok segítségét. A leggondosabb kiválogatást kérjük, a tehetségek felkutatását.

A tanítók erre már a képzőben rendszeresen készülnek, a lélektani oktatás keretében. Tíz év óta rendszeresen foglalkoznak gyermektanulmányokkal. Sőt az ötödéveseknek gyermektanulmányi naplót is kell vezetniök, amelyre jó például a Lázár Károly könyvében szereplő gyermektanulmányi munkanapló szolgál. Már második osztályos gyermekeknél hospitálnak a tanítónövendékek, megfigyeléseket végeznek, elsősorban testi szempontból. A harmadik osztályban lelki és módszertani szempontból. Az ötödik évben 2—2 képzős kap 1—1 gyér-