Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 7. szám - Hazai irodalom
166 Hazai irodalom. Forgács Gyula : A százéves skót misszió. A skót egyház budapesti zsidó missziói állomása a múlt évben érte meg alapítása századik évfordulóját. Legfejlettebb munkaága az evangelizáció révén a leányiskola és a zsidómisszió. A magyar református egyházzal eleitől fogva szoros kapcsolatban van ; évente 2—4 magyar ifjat küld ki skót theológiákra. Misszionáriusa a Budapesten élő angol presbiteriek lelkipásztora; a skót nemzeti bibliatársulat munkájának is ő az igazgatója. Szentpéteri Kun Béla : A lelkészválasztás joga a magyarországi református ■egyházban. A ma élő egyházi törvények szerint a lelkipásztori állás betöltése ügyében különböző egyházi tényezők dönthetnek. Főszabály azonban az, hogy az egyházközség maga választja a lelkipásztorát és egyéb lelkészét. Ennél a kérdésnél nem éppen az a döntő, hogy a javadalmat az egyházközség szolgáltatja, hanem inkább az, hogy ,,a gyülekezet és a pásztora között olyan szoros kapcsolat van, amelyet ráerőszakolni egyik félre sem lehet“. Persze a választások körül visszaélések gyakran fordulnak elő, s ezeket a mostani törvénynek sem sikerül teljesen kiirtani. De az sem megoldás, hogy némely lelkészi állás betöltésénél a gyülekezetnek még a hozzájárulása sem kívántatik meg. Az 1928- ban megnyílt Zsinat előtt megfordult egy választási javaslattervezet; ez a választást nem közvetlenül a választó közönséggel, hanem annak e célra kiküldött bizottságával végeztette volna. A tervezet azonban merésznek látszó állásfoglalása miatt tárgyalásra sem került. Kováts J. István : A legközelebbi zsinatainkra váró teendők. Napjaink új korszakot formáló ideje új feladatok megoldása elé állította egyházunkat is. Ezek ilyen vagylagos kérdéseket vetnek fel : államsegélyes vagy szabad egyház ; kötelező vagy önkéntes egyháztagság ; nép- vagy hitvallásos egyház ; kötelező vagy önkéntes egyházi teherviselés? Ha a mai állapotból a kérdésnek megfelelően a másik állapotra akarnánk áttérni, még erőteljesebben kell nekilátni azoknak a teendőknek, melyek a jelen helyzetben is égetők : a mainál erőteljesebb lelki front! A konfirmációt minden vonalon végezze lelkipásztor ; fokoztassanak a missziói munkák ; ötezernél több lélek átmenetileg se maradjon egy lelkész pásztorsága alatt ; töröltessék el a stóla ; arányosuljanak egymásközt az egyházmegyék és egyházkerületek terület és gyülekezetek száma szerint; a közigazgatás és a bíráskodás személyi vonatkozásokban váljék szét egymástól; oldassék meg a lelkészválasztás nehéz kérdése ; jöjjön a mostaninál is szigorúbb egyházfegyelem. A jöhető változásokkal csak e kérdések rendezésének feltételével nézhetünk szembe. Kolosváry Bálint: Jogfejlődés és jogfejlesztés. A jogrendszernek a jogfejlődés és a jogfejlesztés egyformán főtényezője, céljaik is azonosak. A jogfejlődést belső, önmagukban megvalósuló erők vezetik, a jogfejlesztést kívülről befolyásolt és öntudatos meggondolások irányítják. A jogrend egészséges kiépülésének és biztonságának legelemibb feltétele az, hogy a jogfejlesztés munkája a belső jogfejlődéssel teljes összhangban legyen. Finkey Ferenc : A bünösségfogalom a világi büntetőjogban. A bűnösség fogalma a polgárjogba a bűn és bűnösség teológiai értelmezéséből jött át. A közép- és újkor büntető jogtudománya a bűnt az isteni törvény megszegésének tekinti, s a büntetés kiszabását is az isteni harag kiengesztelése végett tartja szükségesnek. A legújabb kor büntetőjogi szemlélete ,,a teológia járma alól“ felszabadult, s a büntetés jogát az emberi igazságosság és a társadalom védekezésének kettős követelményére alapítja. A bűn a mai büntetőjogban az etikai bűn fogalmával azonos. E szerint módosul a büntetés kiszabása is. Joó Gyula : A keleti kérdés. Minden kornak megvolt a maga „keleti kérdés“-e. Szumir, Babilónia, Egyiptom, Görögország, keresztyénség, népvándorlás mind-mind keleti kérdés.
