Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 7. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 156 élménye, második az ebből folyó új élet, a Szentlélek-élménv. Már az apostoli áldásokban teljes formájában domborodik ki a szentháromság-hit. Ezekben már adva van alapja a szentháromság egyházi tanának. A keresztyénség ma és mindenkor is csak ebben fejezheti ki istenhitének teljességét. Muraközi] Gyula : Tragikum és predesztináció. A tragikum igazi lényegében benne van a predesztinációból folyó következmény. Mivel az élet egészét magában foglaló emberi élet sem lehet más, csak az üdvösségre elhívott ember élete, a tragikum meghatározása is csak ilyenforma lehet: olyan ember zuhanása, mely érezte, hogy az élet nem céltalan, de hogy diadalmasan, torzítás nélkül elvégezze a munkát, mely értékessé tette volna a földi pályáját, ahhoz hiányzott a kegyelem.“ Viktor János : Az egyház három arca. A mostani átmeneti idő az egyházra való teológiai újraeszmélést sürgeti. Mint általában az emberi közösségnek, az egyháznak is hármas jellege van : „summázó“, „kiegészítő“ és „kormányzott“ egységek alkotják. Ezekhez viszonyulva folynak az életfunkciói is, s ezekben van adva a presbitereknek, az Ige szolgáinak és a diakónusoknak a szükségessége. Enyedy Andor : Az épülő és építő egyház. Az egyház építőmestere Krisztus s általa az igehirdetés és a szolgálat. Az építés eredményének feltétele a Krisztus iránti hűség. Csakis így lehet építővé maga az épülő egyház is. A Krisztusban épülő s egyszersmind építő egyháznak ma egyik legérdemesebb munkása Ravasz László. Imre Lajos : Az ekkléziasztika mint gyakorlati teológiai diszciplína. Az ekkléziasztika a teológiai tudományok rendszerében annak önálló bevezető részeként helyezkedik el. Főkérdései ilyenek : Mi szolgálatot kíván tőlünk az Ige az egyház jelenlegi helyzetében? Hogy hangzik az Ige az egyház jelenlegi helyzetében? Ebből folyólag, mint gyakorlati teológia, az Ige kinyilatkoztatásának, a vallásos nevelésnek, a íelkipásztorkodásnak. továbbá az egyházigazgatásnak mind általános, mind a gyülekezet szükségletére szorítkozó kérdéseivel foglalkozik. Illyés Endre : Magyar református intelligenciánk igényei az igehirdetéssel szemben. A mai intelligens ember lelkében az értelem foglalta el a vezető tényező helyét, s mellette a hit számára szűk térség marad. Különösen a természettudományok vesztegették meg a lelki világát. Ha vannak is, kik az Igét s annak hirdetését, továbbá az egyházat értékesnek, nélkülözhetetlennek tartják, velük szemben még ezek is a legválogatottabb igényeket támasztják. Vigasztaló mindazonáltal, hogy vannak, akiket otthoni indítások, iskolai vallásos nevelés, keresztyéni munkák, bibliakörök stb. igazi vallásos lelkületre neveltek. Ezt a kis csoportot az Ige várása és hallgatása jellemzi. Gönczi] Lajos : .4 homiliás és sákramentomos istentisztelet. írás és sákramentom azonos eredetűek, tartalmúak és rendeltetésűek. Közöttük tehát rangsort megállapítani nem lehet és nem szabad. Ebben aztán az is benne van, hogy prédikáció és sákramentom együtt teszi a keresztyén istentiszteletet. Jó lenne, ha egyházunk mindkettő végzését, illetőleg kiszolgáltatását azonos fakultációhoz kötné. Egyeztetni kellene az E. T. II. te. 12. és 13. paragrafusát. Kapi fíela : Magyar protestáns egység és együttműködés. Az egyház fogalma már magában rejti az egység szükségképpeniségét és lehetőségét, s ezt az egységet egymásközt kivált a két protestáns egyháznak kell ápolni. Vannak közös feladatok : a hivatás minél teljesebb betöltése, a teológiai tudományok művelése, a missziói szolgálat vállalása, állandó nemzetszolgálat végzése, a közös veszedelem elleni felkészültség. Nem volna előrelátó politika, ha az állam és egyház közötti jelenlegi viszony megszűnését vagy lazítását épp a protestáns egyházak szorgalmaznák. Fő csak az, hogy „az állam árnyékában éldegélő“ egyház arca helyett a „hitvalló“ egyház lelki képe formálódjék ki.
