Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 7. szám - Hazai irodalom
164 Hazai irodalom. fontosságára reáirányítsa, s annak alkalmazására őket buzdítsa. Az Üjtestamentum értelmezése elsősorban filológiai munka, de ennek legügyesebb végzője sem lehet igazi homiléta, ha egyszersmind nem imádkozó, az Igébe elmélyedni s az előtt alázatosan meghajolni nem tudó, üres lélek. Mátyás Ernő : Pál apostol anthropologiája. Pál apostol az embert annak három állapotában szemléli: természeti, bűnös és megváltott állapotában. Az ember szabadon választhatott : vagy a test, vagy a lélek parancsa között. Az előbbit választotta. E miatt nehezedik rá Isten haragja. A test és lélek küzdelme ma is bizonyság arra, hogy az „Istenkép“-ből valami bennünk még a bűneset után is megmaradt. A természeti emberből bűnös, a bűnösből Krisztusban megváltott ember lesz. A Krisztusban nyert megigazítás által van részünk a feltámadásban. Révész Imre : Református történetszemlélet. A történelemnek keresztyén szellemben szemlélése és művelése nem történethamisítás. Ez nem átértékel valamelyes szellemi irányzat terjesztése érdekében, ííanem a történetet bizonyos szellemiség tükrében nézi és értékeli. Azokhoz a nézőpontokhoz igazodik, melyeknek eszmei tartalmát általában a keresztyénség, különösebben pedig a református hitigazságok nyújtják. Az előbbi területén vezető tétel : a teremtő, a megváltó és a megszentelő Isten világossága a történetben ; az utóbbin pedig : az Ige, az egész Ige és csak az Ige, továbbá a hit által kegyelemből való megigazulás, a Krisztusban való szabadság, és — mint már legsajátosabb református hitigazság — ,,Soli Deo Gloria“, a predesztináció és az egyetemes kegyelem. Annak a történetszemléletnek a jogosultságát tehát, mely a „lélek mélységeiből fakadó, sőt több-inint-emberi mélységekből eredő, új meghatározó vonásokkal egészen új és meglepő távlatokat nyit az elvi alapokon álló emberi gondolkozás előtt“, kétségbevonni nem lehet. Nagy Géza : Geleji Katona István eschatologiáia. A reformáció az eschatologiában is az eredeti bibliai felfogást állítja vissza. Geleji Katona István értelmezése szintén teljesen írásszerű és kálvinista reformátori. Csodálatosan tudja ő egymással egyesíteni a református keresztyénségnek eschatologikus és realisztikus elemeit. Benne a református teológiának az utolsó dolgok felől vallott tanítása szinte testet öltve él : erős hit és alázatosság. Musnai László : Az keresztyén tudománnak rövid sommában kötött fundamentoma. A dolgozat írója egy eleddig ismeretlen, a XVII. század közepe tájáról származó, fenti című kátétöredéket fedezett fel. Eddig ez Geleji Katona István „Váltság titka“ c. munkájának egyik példánya bőrborítéka alatt rejtőzött. Az enyves levelekből 93 kérdést és feleletet össze lehetett állítani. Szerzője — kitetszik a tartalomból — unitárius vallású. A káté tanítását Geleji Katona nem is engedélyezte. így a nyomtatása félbemaradt és makulatúra-papirosként fedőlapok alá került. Egyébként az írója tiszteletreméltó bátorsággal hirdeti — vállalva még a fej- és jószágvesztés kockázatát is — meggyőződése igazságait. Csekey Sándor: Evangelizáció a dunamelléki egyházkerületben 1890-től napjainkig. Két kérdés vár és nyer feleletet ebben a tanulmányban : hogy vonult be az evangelizáció a dunamelléki egyházkerületbe, és : az előbb még önkéntes munkások fáradozása miként vált egyházintézményes jellegűvé? Tavaszi Sándor : A teológia a tudományos életben. A főkérdés itt: mit nyújt a teológia (mint tudomány és mint főiskola) a tudományosságnak, és viszont? Felelet : a teológia őrködik azon, hogy a puszta értelem úrrá ne lehessen a szellem felett, de viszont a teológia sem nélkülözheti a tudomány módszereit. Pröhle Károly: A szentháromsághit mint egyetemes keresztyén kapocs. A különböző keresztyén felekezetek közt legerősebb kapocs a szentháromság hite. Történeti fejlődésében az első lépés az őskeresztyénség Krisztus
